Sérelemdíj azonnali hatályú felmondás esetén
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Abban az esetben, amikor a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okoknak a munkáltató magatartása miatti nyilvánosságra kerülése és a munkavállaló lakókörnyezetének a felmondásról való tudomásszerzése, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott.
Az alapügy
A felperes 2013. szeptember 1-jétől állt az alperes alkalmazásában gépkezelőként. Az ügyvezető és a műszaki igazgató 2014. augusztus 19-én a felperesnek felajánlották a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit ő nem fogadott el. Ekkor át akarták adni az írásba foglalt azonnali hatályú felmondást, amit nem vett át, azt a postai úton 2014. augusztus 28-án kézbesítették részére. Ennek indokolása szerint „munkavégzési helyén a munkáltató szerződött partnerének munkavédelmi eszközét saját célra történő felhasználás végett engedély nélkül eltulajdonította.” A felperes többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel kötelezze az alperest elmaradt jövedelemként kártérítés megfizetésére, továbbá sérelemdíj megfizetését igényelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság döntése
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.160.381.-Ft-ot és kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta és alperest 744.074 forintnak és kamatának megfizetésére kötelezte. A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett új határozat meghozatalát kérte, a felperes kereseti kérelmében megjelölt sérelemdíj iránti igény, illetve az elmaradt munkabér címén előterjesztett kárigény elutasításával.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem a Kúria szerint alapos, de megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróságok hatáskör hiányában jártak el a sérelemdíj vizsgálata során. A felperes által állított személyiségi jogsértések és az erre alapítottan igényelt sérelemdíj a munkaviszonyhoz, illetve ennek megszűnéséhez kapcsolódtak, így az Mt. 9. §-át helyesen értékelték az eljáró bíróságok. A jelen perben is irányadó új Ptk. szerint az követelhet sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért, akit személyiségi jogában megsértenek. Jelen esetben – mint ahogy azt a másodfokú bíróság ítéletében is részletesen kifejtette – a perbeli adatok nem támasztották alá ítéleti bizonyossággal megállapíthatóan, hogy az azonnali hatályú felmondásban foglaltak az alperes magatartása miatt kerültek nyilvánosságra. A felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem tudta igazolni, hogy a lakókörnyezetében élők az alperestől szereztek tudomást az azonnali hatályú felmondásról, illetve annak tartalmáról. Amennyiben a személyiségi jogsérelem ténylegesen megvalósult, ez esetben sem volt bizonyított az alperes magatartása és a sérelem közötti okozati összefüggés, ez pedig nem vonhatja maga után a munkáltató sérelemdíj fizetési kötelezettségét. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartotta, egyebekben hatályon kívül helyezte.
(lb.hu)