Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a felperes cselekedetei nem szolgáltattak alapos gyanút a vád részére, ahogy nincs bizonyíték arra sem, hogy Altan részese volt a kormány megdöntésére vonatkozó tervnek.
Ahmet Altan regényírót, újságírót és kiadóvezetőt 2016 őszén vettek őrizetbe a török hatóságok az alkotmányos rend megdöntésére irányuló tevékenység vádjával. A bíróság akkor életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az ismert ellenzéki publicistát, aki állítólag a törvényhozás munkájába való erőszakos beavatkozására szólított fel. Ezt a döntést a török semmítőszék később felülbírálta, azonban az újságírót 2019 novemberében 10 és fél évre újra elítélték, mert vétkesnek találták abban, hogy tudatosan segítséget nyújtott a nemzetközi gülenista hálózatnak, amelyet a török vezetés a 2016-os puccskísérlet felelősének tart.
A strasbourgi bírói testület az ítéletében kimondta: a felperes cselekedetei nem szolgáltattak alapos gyanút a vád részére, ahogy nincs bizonyíték arra sem, hogy Altan részese volt a kormány megdöntésére vonatkozó tervnek. Megállapították azt is, hogy az újságíró csak a vádemelést követően kapott hozzáférést az ügyiratokhoz, így korlátozott lehetősége volt, hogy az ellene felhozott vádakat vitassa. Az ítéletben hozzátették, hogy Törökország az újságíró fogva tartásával megsértette a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogot.
Az EJEB kedden hasonló döntést hozott egy másik ellenzéki újságíró, Murat Aksoy ügyében, akit ugyancsak gülenista szervezkedés vádjával ítéltek börtönbüntetésre. A testület 16, illetve 14,5 ezer euró kártérítést ítélt meg mindkét felperes részére.
(MTI)
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
