Az EJEB elmarasztalta Törökországot Ahmet Altan újságíró fogva tartása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a felperes cselekedetei nem szolgáltattak alapos gyanút a vád részére, ahogy nincs bizonyíték arra sem, hogy Altan részese volt a kormány megdöntésére vonatkozó tervnek.

Ahmet Altan regényírót, újságírót és kiadóvezetőt 2016 őszén vettek őrizetbe a török hatóságok az alkotmányos rend megdöntésére irányuló tevékenység vádjával. A bíróság akkor életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az ismert ellenzéki publicistát, aki állítólag a törvényhozás munkájába való erőszakos beavatkozására szólított fel. Ezt a döntést a török semmítőszék később felülbírálta, azonban az újságírót 2019 novemberében 10 és fél évre újra elítélték, mert vétkesnek találták abban, hogy tudatosan segítséget nyújtott a nemzetközi gülenista hálózatnak, amelyet a török vezetés a 2016-os puccskísérlet felelősének tart.

A strasbourgi bírói testület az ítéletében kimondta: a felperes cselekedetei nem szolgáltattak alapos gyanút a vád részére, ahogy nincs bizonyíték arra sem, hogy Altan részese volt a kormány megdöntésére vonatkozó tervnek. Megállapították azt is, hogy az újságíró csak a vádemelést követően kapott hozzáférést az ügyiratokhoz, így korlátozott lehetősége volt, hogy az ellene felhozott vádakat vitassa. Az ítéletben hozzátették, hogy Törökország az újságíró fogva tartásával megsértette a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogot.

Az EJEB kedden hasonló döntést hozott egy másik ellenzéki újságíró, Murat Aksoy ügyében, akit ugyancsak gülenista szervezkedés vádjával ítéltek börtönbüntetésre. A testület 16, illetve 14,5 ezer euró kártérítést ítélt meg mindkét felperes részére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

„Mit lájkol a gyerek?” – a szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló „Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt „Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki. Az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.