Az élettársakról és a vezető tisztségviselő felelősségéről tanácskoztak a Kúrián


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október 11-én az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) joggyakorlatát figyelő jogegységi csoportok negyedik tematikus konferenciáját rendezték meg a Kúria Dísztermében.

Érdekes és kihívást jelentő jogterületekről tanácskoztak polgári jogi bírák, szakemberek, kutatók és egyetemi oktatók 2019. október 11-én a Kúrián. A tanácskozás fő témái az alanyváltozás lehetősége a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt indított perekben és az élettársi kapcsolat fogalmi elemei voltak.

Elsőként egy gazdasági jogi téma került terítékre: az alanyváltozás lehetősége a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perekben.

A tanácskozás indoka az volt, hogy a bírói gyakorlatban bizonytalanság mutatkozik a tekintetben, hogy ezekben a perekben a jogviszony természete lehetővé teszi-e vagy kizárja a perbeli jogutódlást. A kérdést elkülönítve kell vizsgálni az alperesi és a felperesi pozíció tekintetében, utóbbi esetén külön kitérve a jogutódlás lehetőségére az adós megszűnése esetére, illetve a hitelezői pozícióban bekövetkező esetleges jogutódlásra.

A téma kapcsán részletgazdag előadást tartott Dr. Bodzási Balázs a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdasági Jogi Tanszék, tanszékvezető egyetemi docense, az Igazságügyi Minisztérium szakértője, aki a problémakör tágabb megvilágítása érdekében ismertetett néhány lehetséges elképzelést a készülő új csődtörvény felelősségi jogi kérdéseivel kapcsolatban. Ezt követően felszólalt Dr. Farkas Attila, a kúria szaktanácsának elnöke, Dr. Kovács Ildikó a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke és Dr. Zámbó Tamás a Győri Ítélőtábla tanácselnöke.

A tematikus ülés második részében a jogegységi csoport az élettársi kapcsolat fogalmi elemeiről tanácskozott, figyelemmel a Ptk. korábbitól eltérő szabályozási filozófiájára, és az élettársi kapcsolathoz fűzött eltérő – tágabb körű – jogkövetkezményekre.

A tanácskozás párját ritkító módon a bírói hivatásrend és a tudomány képviselőinek rendkívül széles körű bevonásával zajlott: az előbbiek köréből a tanácskozáson részt vett a Kúria jelenlegi szaktanácsa (dr. Baloginé dr. Faiszt Judit mb. tanácselnök, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna és Nyírőné dr. Kiss Ildikó bírák), Dr. Kőrös András nyugalmazott kúriai tanácselnök, címzetes egyetemi docens, a Nemzetközi Családjogi Társaság (ISFL) tagja, Dr. Csűri Éva nyugalmazott kúriai bíró, kúriai tanácsos, az ítélőtáblák képviseletében: Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Dr. Lukács Zsuzsanna, Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet és Dr. Szeghő Katalin. A jogtudomány részéről a vitához hozzászólt Dr. Barzó Timea PhD., Dr. Hegedűs Andrea PhD., Dr. Molnár Sarolta Judit PhD., Reiderné dr. Bánki Erika PhD. és Dr. Szeibert Orsolya PhD.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.