Az EP bíróságon kényszerítené az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmus elindítására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsenek elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt.

Sassoli levélben fordult a uniós parlament jogi szolgálatához, miután a testület jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI) szerdán megszavazta a bírósági eljárás megindítását, és az Elnökök Értekezletének szerdai ülésén a képviselőcsoportok vezetőinek többsége is támogatta ezt a lépést – olvasható az elnök sajtóirodájának közleményében.

A képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozása után Sassoli azt mondta újságíróknak: „Azok az uniós tagállamok, amelyek megsértik a jogállamiságot, nem kaphatnak uniós forrásokat. Tavaly az EP keményen küzdött egy olyan mechanizmusért, amely biztosítja ezt, az Európai Bizottság azonban eddig vonakodott ennek alkalmazásától”. Hozzátette: az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság elveire épülő közösség. „Ha ezek az elvek valamelyik tagállamban veszélybe kerülnek, az EU-nak fel kell lépnie védelmük érdekében.”

európai

Az elnök levele világossá teszi, hogy az EP visszavonja az eljárást, ha az Európai Bizottság meghozza a mechanizmus aktiválásához szükséges intézkedéseket.

A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Orbán: a tapasztalat és a szakmai tekintély indokolta Sulyok Tamás jelölését

A tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való „forgolódással”, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfői jelölését a miniszterelnök.