Szigorodik a gyártói jótállási szabályozás jövőre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Európai Uniós irányelvek átültetése miatt 2022. január elsejével drasztikusan átalakul a fogyasztói adásvételi szerződésekre irányadó hazai szabályozás, ami minden vállalkozást, amelynek közvetlenül, vagy közvetetten „köze” van a fogyasztókhoz, érint – derül ki a CERHA HEMPEL közleményéből.

Érdemes elkezdeni a felkészülést, és nem csak a fogyasztóval közvetlenül szerződő, eladó fél, vagyis a kiskereskedői pozícióban lévő forgalmazóknak, de a gyártóknak is, mert jövő év január elsejével őrájuk is új előírások lépnek hatályba a 373/2021. (VI.30.) Kormányrendelettel.

A jótállási nyilatkozat

Jövő év elejétől azok a gyártók, akik a termékük tartósságára – akár a kapcsolódó reklámban-, jótállást nyújtanak, kötelesek lesznek ún. jótállási nyilatkozatot, méghozzá előírt tartalommal és jól érthető szövegezéssel, magyar nyelven a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A „tartósság” alatt a termék azon képességét érti a jogszabály, hogy az megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét a szokásos használat mellett.

A gyártói jótállási nyilatkozatban rögzíteni kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, meg kell jelölni a jótállással érintett árut és elő kell adni a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást és a jótállás feltételeit, túl azon, hogy egyértelműen tájékoztatni kell arról is a fogyasztót, hogy ez a kereskedelmi (gyártói) jótállás nem érinti a kellékszavatossági jogait.

A gyártóhoz újabb jogalapon is fordulhat majd a fogyasztó hibás teljesítés esetén

„Tehát a gyártói dokumentációban újat hoz az új év, és érdemes komolyan vennie minden gyártónak, hogy az önkéntes alapon nyújtott jótállásuk egyenes következményeként a fogyasztók hibás teljesítés esetében közvetlenül hozzájuk fordulhatnak kijavítási, vagy termékcsere igénnyel, a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt. Méghozzá vita esetében nem a fogyasztónak kell az igazát bizonyítania, hiszen a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, a jótálló félen van – akár gyártói, tehát önkéntes, akár jogszabály által elrendelt ún. kötelező jótállásról van szó” – magyarázza Nagy Andrea Magdolna, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Vagyis jövőre már nem csak a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított kettő éven belül, a jelenleg is létező ún. termékszavatossági igénnyel kopogtathat be a fogyasztó közvetlenül a gyártónál, hanem amennyiben a gyártó bármilyen időtartamra, akár a temékszavatossági határidőnél rövidebb, vagy hosszabb időtartamra garantálja a terméke tartósságát, akkor ezen kereskedelmi jótállás keretében a bizonyítási teherrel is számolnia kell. Óriási különbség ugyanis, hogy amíg a gyártóval szemben bejelentett termékszavatossági igénye bizonyítására vita esetében a fogyasztó köteles, addig a gyártói jótállás időtartama alatt jelentkező hibás teljesítés esetében, ha a fogyasztó a gyártóhoz fordul kijavításért, vagy termékcseréért, akkor a bizonyítás terhe a gyártóé.

Mikor mentesül a gyártó a gyártói jótállás alól?

„A gyártó helytállni tartozik a hibás teljesítésért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, pl. azáltal, hogy a fogyasztó szakszerűtlenül kezelte, használta a terméket” – emeli ki Nagy Andrea Magdolna. Nagyon fontos a tisztánlátás: ez a kereskedelmi, avagy gyártói jótállás nem keverendő össze az itthon már rég működő és megszokott ún. kötelező jótállással sem. Utóbbi az eladó vállalkozásokat terheli, a tartós fogyasztási cikk eladási ára függvényében, sávosan 1-2-3 év időtartamra, vagy a vállalkozásokat új építésű lakások esetében.

Nehezedik a vállalkozások helyzete

A minőségvédelem jogintézményeinek terepe tehát nem lesz egyszerűbb a vállalkozások számára: a kellék-, és termékszavatosság mellett létezhet – ahogy jelenleg is- a szerződéses, vagyis önkéntes, és ennek szinonímájaként az ún. gyártói jótállás, mely utóbbi kapcsán az új szabályozás 2022. január elsejétől a gyártói jótállási nyilatkozat meghatározott tartalommal történő kiállítását is elvárja, és ez a dokumentum nem ugyanaz, mint a kötelező jótállás esetében az eladó fél által a fogyasztónak kiállítandó ún. jótállási jegy. Utóbbi használatához az ITM nem rég egy mintát is publikált, és minden bizonnyal nagy segítséget jelentene a jogalkalmazó cégeknek, különösen a gyártóknak, amennyiben a jövő év elejétől érkező új szabályok és a gyártói jótállások kapcsán is iránymutatást adna a minisztérium – olvasható a CERHA HEMPEL közleményében.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.