Az EP kiterjesztené a jogállamisági vizsgálatot az uniós értékek teljes körére

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament (EP) képviselői csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem terjesztette ki jogállamisági vizsgálatát az uniós értékek teljes körére, és így számos problémával nem foglalkozott – derült ki az EP plenáris ülésén az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről csütörtökön elfogadott állásfoglalásból.

A 429 támogató szavazattal, 131 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az uniós jogállamiság helyzetéről szóló bizottsági értékelés hasznos, de különbséget kellene tennie az uniós értékek rendszerszintű és egyedi megsértése között, továbbá mélyrehatóbb, átláthatóbb értékelést kellene tartalmaznia.

A képviselők véleménye szerint az Európai Bizottságnak a jelentést a tagállamokban fennálló helyzet dokumentálása helyett elemző és előíró jellegű eszközként kellene alkalmaznia, és az általános tendenciákat kellene feltárnia, beleértve az esetleges rendszerszintű sérülékenységeket is. Ennek hiányában a jelentés nem rögzíti egyértelműen „a jogállamiság terén bekövetkezett szándékos visszalépést” Lengyelországban és Magyarországon, és számos tagállamban nem tárja fel a jogállamiság terén fennálló hiányosságokat – írták.
A képviselők üdvözölték, hogy a 2022-es jelentés már országonkénti ajánlásokat is tartalmazni fog, javaslatuk szerint azonban közvetlenül össze kell kapcsolni a jogállamisági jelentést és a korrekciós intézkedések használatát.

Az EP  az uniós értékek védelmére szolgáló állandó, átfogó mechanizmusról szóló tárgyalások megkezdésére szólított fel, emellett egy jogállamisági mutató bevezetését is javasolta, amelyet független szakemberek készítenének el az egyes tagállamok teljesítményének számalapú értékelése alapján.

Az EP-képviselők egy európai civil társadalmi térre vonatkozó mutató létrehozását is felvetették. Ez azt mutatná, hogy az egyes tagállamokban milyen akadályokkal szembesülnek a civil szervezetek és az egyének.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleményében Gál Kinga és Hidvéghi Balázs arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését értékelő európai parlamenti szöveget „a Soros-féle civil szervezetek mondták tollba”. Így – mint írták – nem meglepő, hogy a két ország elleni politikai támadásokat tartalmaz.

„A képviselőcsoport elutasítja, hogy Brüsszel ismét visszaél a jogállamiság fogalmával, amikor erre hivatkozva ideológiai támadásokat intéz Magyarország és Lengyelország ellen” – fogalmaztak.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke aláhúzta: az éves jogállamisági jelentésében az uniós bizottság valójában a saját ideológiai elvárásait kéri számon a demokratikusan megválasztott kormányokon. Az Európai Parlament lelkesen asszisztál ehhez, és mindenféle szankciókat követel, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra a migrációval és a gyermekvédelemmel kapcsolatban – emelte ki.

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: „az EP szövege kapcsán kilóg a lóláb”. Szavai szerint a jelentés nem is titkolja, hogy a jelentésben foglalt hazugságok a Soros-féle szervezetektől származnak. Mindez nem más, mint az ideológiai nyomásgyakorlás egy újabb példája azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek határozottan kiállnak a hagyományos értékek mellett – húzta alá az EP-képviselő.

(MTI)