Az EP megszavazta az F-gázok és ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentését

A Parlament új szabályokat fogadott el a számottevő üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása érdekében, összhangban az uniós és globális éghajlati célokkal.

A képviselők 457 igen szavazattal, 92 nemmel és 32 tartózkodással jóváhagyták a Tanáccsal kötött előzetes megállapodást a fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) kibocsátásának további csökkentéséről. A jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát irányoz elő a 2024 és 2049 közötti időszakra.

A jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek uniós piacon való forgalmazását, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében.

Az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást 538 igen szavazattal, nyolc nem szavazattal és 13 tartózkodással fogadták el. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban (különösen a szigetelőhabokban) a felújítások során, ami az EU-ban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként (más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban), technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.

A jelentéstevők szerint

Bas Eickhout (Greens/EFA, Hollandia) jelentéstevő elmondta: „Az F-gázok megszüntetése kulcsfontosságú, nemcsak azért, mert ezek a gázok rendkívül károsak az éghajlatra, hanem azért is, mert egyértelműséget és beruházási biztonságot nyújtunk az ipar számára. Az európai vállalatok már most is élen járnak az F-gázok tiszta alternatíváinak kifejlesztésében, így ez a törvény jót tesz az éghajlatnak és az európai gazdaságnak is.”

Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) jelentéstevő elmondta: „Az ózonkárosító anyagok kibocsátásának megállítása kulcsfontosságú a károsodott ózonrétegből eredő káros egészségügyi és környezeti hatások megelőzéséhez, valamint az Európai Unió éghajlatvédelmi célkitűzésével összhangban az üvegházhatású gázok megtakarításához való hozzájáruláshoz.”

A következő lépések

A plenáris ülésen megtörtént zárószavazás után a Tanácsnak még hivatalosan jóvá kell hagynia a jogszabályokat, mielőtt azokat kihirdetnék az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és életbe lépnének.

Háttér

A fluortartalmú üvegházhatású gázok, például fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid (amelyeket hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, tűzvédelemben, habokban vagy elektromos kapcsolóberendezésekben használnak) és az ózonkárosító anyagok, mint például a halonok (tűzoltó készülékekben használatosak), a metil-bromid (kártevők elleni védekezés) és a hidroklór-fluor-szénhidrogének (hűtőszekrényekben és légkondicionáló berendezésekben találhatók) az ember által előállított, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező üvegházhatású gázok (GHG). E gázok kibocsátását tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az EU éghajlati célkitűzéseihez és megfeleljünk a nemzetközi megállapodásoknak (Montreali Jegyzőkönyv és a Kigali módosítás).

A jogszabály elfogadásával a Parlament a polgárok azon elvárásának tesz eleget, mely szerint az EU támogassa a fenntartható és rugalmas növekedési modellre való átállást, illetve a környezetbarátabb gyártási folyamatok előmozdítását. Ezt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 11. javaslatának (1) bekezdése is kifejezi.

(https://www.europarl.europa.eu/)