Az EP új jogszabály elfogadásával támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását


Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a megújulóenergia-irányelv módosítását, amely szerint 2030-ra az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Az irányelv szerint, amelynek módosítását az EP-képviselők 470 szavazattal, 120 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el, gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.

A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával. A tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. Az EP emellett a kritériumok szigorítását is szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan. Az EP-képviselők szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.

Ahhoz, hogy az irányelv jogerőre emelkedjen, a jogszabályt az Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: Magyarország egyetért a megújuló energia előmozdításának fontosságával, a biztonságos és megfizethető energiaellátás fenntartásában ugyanis a megújuló energia fontos szereppel bír.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások térnyerését nem a „válsággyárakként” működő uniós intézmények javaslatai, hanem a józan észen alapuló nemzeti programok fogják biztosítani.

„Az Európai Bizottság meggondolatlan döntései és katasztrofális szankciós politikája miatt súlyos energiaválság alakult ki” – fogalmazott. Szavai szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az energiapolitikai kihívásokat a tagállamok képesek megoldani. Az eddigi eredmények pedig a kormányok határozott fellépésének is köszönhetők – húzta alá.

„Magyarország, a brüsszeli bürokraták és a baloldal áskálódása ellenére, Európa egyik leggyorsabb napenergia-programját hajtotta végre és fenn tudta tartani a rezsivédelmet” – fogalmazott.

A politikus kijelentette: „itt az idő”, hogy Brüsszel levonja a tanulságokat. A különféle jogszabályokon való ötletelés helyett el kell törölni a káros szankciókat, a tagállamoknak oda kell adni a forrásokat, és minden segítséget meg kell adni a megújuló energia-beruházások előmozdításához – tette hozzá Gyürk András.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.