Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága két nappal ezelőtti ülésén fogadta el a 2018-2023-as időszakra vonatkozó, nemek közötti egyenjogúság elérését célzó stratégiáját.
A stratégiában az ET megerősíti a tényleges és teljes nemek közötti egyenjogúság elérésére vonatkozó kötelezettségvállalását, amelyet mind az ET szervezetében mind a tagállamokban meg kíván valósítani.
Hat kiemelt területet határoztak meg a miniszterek, amelyek segítségével elő kell mozdítani az egyenjogúságot. Az ET szerint küzdeni kell és meg kell előzni a nemi alapú előítélteket, illetve a szexizmust. Ugyancsak fontosnak tartották a nők igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítását. Az ET az egyenjogúság egyik fő területeként határozta meg a nők és férfiak egyenlő részvételétt a politikai és közérdekű döntések meghozatalában.
A bevándorló, menekült és menedékkérő nők és lányok védelme mellett az ET a politikai döntések és intézkedések kialakítása során a nemi egyenjogúság figyelembe vételét várja el a tagállamoktól.
Az elfogadott stratégia végrehajtását a dán elnökség kezdi meg a májusban Koppenhágában, „Nemi egyenjogúság: az út kikövezése” címmel megrendezésre kerülő konferencián.
(coe.int)
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
