Az EU belügyminiszterei megállapodtak az átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A több mint négymillió, jelenleg az Európai Unióban élő ukrajnai menekült helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében az Európai Unió Tanácsa megállapodott a háború elől menekülőknek nyújtott, 2024 márciusában lejáró átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról 2025. március 4-éig – tájékoztatott az uniós tanács.
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon aláhúzták: a védelmet biztosító jogállás bizonyosságot jelent annak a több mint négymillió menekültnek, akik az unióban leltek menedékre.
Az átmeneti védelmi mechanizmust 2022. március 4-én aktiválták, néhány nappal azután, hogy Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen február 24-én. A jogállás azonnali és kollektív, tehát egyéni kérelmek elbírálását nem igénylő védelmet nyújt azon lakóhelyüket elhagyni kényszerülők számára, akiknek nem áll módjukban visszatérni hazájukba.
A jogszabály célja, hogy enyhítse a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, és lehetővé tegye, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők EU-szerte harmonizált jogokat élvezhessenek. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából elmenekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
A csütörtökön létrejött politikai megállapodás nyomán az uniós tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia az átmeneti védelmi jogállás meghosszabbítására irányuló határozatot – tették hozzá.
Az átmeneti védelem olyan szükséghelyzeti mechanizmus az Európai Unióban, amely lakóhelyüket elhagyni kényszerülők tömeges beáramlásával járó kivételes körülmények esetén aktiválható. Az átmeneti védelemről szóló uniós irányelvet 2001-ben fogadták el azt követően, hogy Európa a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok következtében a menekültek nagyarányú beáramlásával szembesült, különösen Bosznia-Hercegovina és Koszovó irányából.
(MTI)
