Elfogadta a nonprofit szervezeteket külföldi ügynökökké nyilvánító törvény tervezetét a boszniai szerb parlament

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elfogadta csütörtökön a külföldről finanszírozott nonprofit szervezetek külföldi ügynökökké nyilvánításáról szóló törvény tervezetét annak ellenére, hogy azt külföldön és belföldön is sokan bírálták.

A tervezet elfogadása után 30 napos társadalmi vita kezdődik róla, majd a parlamentnek a tervezet alapján készülő törvényjavaslatot is el kell fogadnia ahhoz, hogy a jogszabály életbe lépjen.

Az új törvény külön jogrendszert hozna létre azon civil szervezetek számára, amelyek bármilyen külföldi finanszírozásban vagy más külföldi eredetű támogatásban részesülnek, bejegyzésüket és fenntartásukat pedig regisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettséghez kötné. A jogszabály egyben azt is megtiltaná, hogy a külföldi befolyás alatt álló szervezetek bármilyen politikai tevékenységet végezzenek, vagyis nem dolgozhatnának politikai pártoknak vagy pártokkal, illetve nem folytathatnának kampánytevékenységet sem.

Az elképzelést bírálta egyebek között az Európai Unió, mert szerinte fenyegeti a nonprofit szervezeteket, és nem teremt biztonságos környezetet tevékenységüknek. Boszniai civil szervezetek szerint az új törvény egy 2012-es orosz jogszabály alapján készült, amelyet a civil társadalom és a független média ellehetetlenítésére használnak Oroszországban. Ellenzéki képviselők szerint a boszniai szerb vezetés hasonló lépésekre készül.

A boszniai szerb kormány szerint viszont ha nem szabályozzák a külföldről finanszírozott szervezeteket, akkor veszélybe kerülhet az ország jogrendszere. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke tagadta, hogy orosz példa alapján alkották volna meg a törvénytervezetet. Mint mondta, az amerikai lobbistákra vonatkozó jogszabályt vették alapul.

Nem ez az első törvény, amely felháborodást keltett Bosznia-Hercegovinában és az Európai Unióban. Korábban a többségében szerbek lakta országrész parlamentje olyan jogszabályokat is megszavazott, amelyek figyelmen kívül hagyják az alkotmánybíróság vagy a nemzetközi főképviselő döntéseit.

Dodik az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, és több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amely a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segíti elő. Ezek között szerepelt a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer felállítása is.

---