Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A több mint négymillió, jelenleg az Európai Unióban élő ukrajnai menekült helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében az Európai Unió Tanácsa megállapodott a háború elől menekülőknek nyújtott, 2024 márciusában lejáró átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról 2025. március 4-éig – tájékoztatott az uniós tanács.
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon aláhúzták: a védelmet biztosító jogállás bizonyosságot jelent annak a több mint négymillió menekültnek, akik az unióban leltek menedékre.
Az átmeneti védelmi mechanizmust 2022. március 4-én aktiválták, néhány nappal azután, hogy Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen február 24-én. A jogállás azonnali és kollektív, tehát egyéni kérelmek elbírálását nem igénylő védelmet nyújt azon lakóhelyüket elhagyni kényszerülők számára, akiknek nem áll módjukban visszatérni hazájukba.
A jogszabály célja, hogy enyhítse a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, és lehetővé tegye, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők EU-szerte harmonizált jogokat élvezhessenek. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából elmenekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
A csütörtökön létrejött politikai megállapodás nyomán az uniós tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia az átmeneti védelmi jogállás meghosszabbítására irányuló határozatot – tették hozzá.
Az átmeneti védelem olyan szükséghelyzeti mechanizmus az Európai Unióban, amely lakóhelyüket elhagyni kényszerülők tömeges beáramlásával járó kivételes körülmények esetén aktiválható. Az átmeneti védelemről szóló uniós irányelvet 2001-ben fogadták el azt követően, hogy Európa a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok következtében a menekültek nagyarányú beáramlásával szembesült, különösen Bosznia-Hercegovina és Koszovó irányából.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
