Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Unió három évvel, 2026. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökre kirótt szankciókat – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.
A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke és a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását, illetve előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplőkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és a szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket a jegyzékben szereplők rendelkezésére bocsátani. A szankciók minden eddig jegyzékbe vett emberre és szervezetre továbbra is vonatkoznak, csak azokra nem, akik időközben meghaltak. A szankciós lista most 67 emberre és 20 szervezetre vonatkozik.
Az EU első alkalommal 2021 márciusának végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Eddig egyebek között a következő jogsértéseket vették célba: tömeges önkényes fogva tartás, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában; elnyomás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban; bírósági eljárás nélküli kivégzések és emberek eltüntetése Líbiában; LMBTQ-személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban; valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
