Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodása a platformalapú munkát végzők jogairól


A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodást értek el a platformalapú munkát végzők munkafeltételeinek javítását célzó irányelvjavaslatról. Amennyiben a létrejött megállapodást mindkét intézmény megerősíti még azelőtt, hogy azt hivatalos elfogadási eljárás keretében elfogadnák, több millió ember részesülhet a munkavállalókat megillető jogokban.

Az irányelv két fontos javítást vezet be: egyrészt segít meghatározni a digitális platformoknak dolgozó személyek helyes foglalkozási viszonyát, másrészt megállapítja az első uniós szintű szabályokat az algoritmikus rendszereknek a munkahelyen való alkalmazására vonatkozóan.

„A mai megállapodás hatalmas előrelépést jelent a platformalapú munkát végzők számára, akik a jogszabály Tanács és Parlament általi megerősítését követően jobb védelemben részesülnek majd. A jogszabály egyik legnagyobb vívmánya, hogy azok a munkavállalók, akiket tévesen önfoglalkoztatónak minősítettek, munkavállalóként könnyebben részesülhetnek az uniós jog szerint őket megillető jogokkal.” – Yolanda Díaz, Spanyolország második miniszterelnök-helyettese, munkaügyi és a szociális gazdaságért felelős miniszter

Az „önfoglalkoztató” munkavállalók helyes besorolása

Jelenleg az Unióban platformalapú munkát végzők – így többek között a taxisofőrök, a háztartási alkalmazottak és az ételkiszállító futárok – többségében formálisan önfoglalkoztatók: mintegy 28 millió ember dolgozik jelenleg ebben a formában. Ennek ellenére sokuknak számos olyan szabályt és korlátozást kell betartaniuk, amelyek a munkavállalókra vonatkoznak. Ez azt jelzi, hogy ezek a személyek valójában munkaviszonyban állnak, és ezért meg kellene illetniük őket a nemzeti és az uniós jogszabályok értelmében a munkavállalók számára biztosított munkavállalói jogoknak.

A Parlamenttel elért ideiglenes megállapodás orvosolja ezeket a hibás besorolásokat, és megkönnyíti az érintett dolgozók számára a munkavállalóvá történő átsorolásukat. A megállapodás értelmében a dolgozókról jogilag vélelmezni kell, hogy az adott digitális platform munkavállalói (és nem önfoglalkoztatók vagy önálló vállalkozók), amennyiben a platformmal fennálló kapcsolatuk megfelel az irányelvben meghatározott öt mutatóból legalább kettőnek. Ezek a mutatók a következőket foglalják magukban:

  • a dolgozó által megkereshető pénzösszegre felső határ vonatkozik
  • a dolgozó munkavégzését felügyelik, többek között elektronikus úton
  • ellenőrzik a feladatok szét- és elosztását
  • a dolgozó ellenőrzésnek van kitéve a munkakörülmények tekintetében, és korlátozások vannak érvényben a munkaidő megválasztását illetően
  • a dolgozó szabadsága korlátozott a munkájának megszervezésében, és szabályok vannak érvényben a dolgozó megjelenésére vagy magatartására vonatkozóan

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamok nemzeti joguk alapján további mutatókkal egészíthetik ki ezt a listát.

Azokban az esetekben, amikor a jogi vélelem alkalmazandó, a digitális platformnak kell majd bizonyítania, hogy nem áll fenn a nemzeti jog és gyakorlat értelmében vett munkaviszony.

Az algoritmusok átláthatóbb használata

A digitális munkaplatformok rendszeresen használnak algoritmusokat emberierőforrás-gazdálkodás céljából. Ennek eredményeként a platformalapú munkát végzők számára gyakran nem átlátható a döntések megszületésének mikéntje és a személyes adatok felhasználásának módja.

A Parlamenttel elért megállapodás biztosítja, hogy a dolgozókat tájékoztassák az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról. Emellett megakadályozza, hogy a digitális munkaplatformok automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek révén bizonyos típusú személyes adatokat kezeljenek. Ezek az adatok a következőket foglalják magukban:

  • a platformalapú munkát végzők érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok
  • a magánjellegű beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok
  • a tényleges vagy potenciális szakszervezeti tevékenység előrejelzésére szolgáló adatok
  • a dolgozó faji vagy etnikai származásának, migrációs státuszának, politikai véleményének, vallási meggyőződésének vagy egészségi állapotának megállapításához használt adatok
  • biometrikus adatok, a hitelesítésre használt adatok kivételével

Az új szabályok értelmében e rendszereket olyan képzett személyi állománynak kell nyomon követnie, akiknek a tagjai különleges védelmet élveznek a hátrányos bánásmóddal szemben. Az emberi felügyelet olyan jelentős döntések meghozatalakor is garantált lesz, mint például a fiókfelfüggesztések.

Következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt. A hivatalos elfogadási eljárást követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék nemzeti jogukba.

Háttér

A platformgazdaság az elmúlt években exponenciális növekedést ért el: 2016 és 2020 között bevételei mintegy 3 milliárd euróról közel 14 milliárd euróra emelkedtek, a platformalapú munkát végzők száma pedig 2025-re várhatóan eléri majd a 43 millió főt.

Noha a digitális platformok növekedése a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt előnyökkel jár, ennek hatására számos dolgozó esetében a foglalkozási viszony tekintetében szürke zóna alakult ki. A Bizottság szerint körülbelül 5,5 millió azon – jelenleg önfoglalkoztatóként besorolt – dolgozók száma, akik valójában munkaviszonyban állnak a digitális platformokkal, és ezért meg kellene illetniük őket ugyanazon munkavállalói és szociális jogoknak, mint amelyeket az uniós jogszabályok a munkavállalók számára biztosítanak.

Továbbá az algoritmusoknak a platformalapú munkavégzés keretében történő használata kérdéseket vet fel a dolgozók adatainak kezelésével, valamint a döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.

A Bizottság 2021. december 9-én tette közzé az irányelvjavaslatát, azzal a céllal, hogy:

  • biztosítsa, hogy a platformokon keresztül dolgozó személyek az ilyen digitális munkaplatformokkal fennálló tényleges kapcsolatuknak megfelelő munkaviszonnyal rendelkezzenek, vagy megszerezhessék azt, és élhessenek a vonatkozó munkavállalói és szociális védelmi jogokkal
  • biztosítsa az algoritmikus irányítás méltányosságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát a platformalapú munkavégzés keretében
  • fokozza a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos fejlemények átláthatóságát, nyomonkövethetőségét és az azokkal kapcsolatos tudatosságot, valamint javítsa a vonatkozó szabályok végrehajtását a platformokon keresztül dolgozó valamennyi személyre vonatkozóan, beleértve a határokon átnyúló tevékenységet folytatókat is

A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek a 2023. június 12-i ülésükön megállapodtak a Tanács általános megközelítéséről. Az Európai Parlamenttel 2023. július 11-én kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek a mai napon megállapodással zárultak.

Forrás: https://hirlevel.egov.hu/


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.