Az EU tanácsa jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt


Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, amelynek célja az, hogy az EU belső piaca alkalmas legyen megvalósítani az ipar szén-dioxid-mentességét – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az elfogadott jogszabály célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára átálláshoz.

A jogszabály meg kívánja erősíteni a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátású projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal a céllal, hogy az unió nulla nettó technológiai gyártási kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje az építési igények legalább 40 százalékát. Fel fogja gyorsítani az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges és a klímasemlegességre való átállást, továbbá támogatja az EU  energiafüggetlenség érdekében tett erőfeszítéseit.

A jogszabály továbbá meg kívánja teremteni a legjobb feltételeket azon ágazatok számára, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy 2050-re az EU elérje a nettó nulla kibocsátást. Olyan technológiákkal foglalkozik, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz. A támogatandó technológiák közé tartozik az atomenergia, a napenergia és naphőenergia, a szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energia, az akkumulátorok és egyéb energiatárolók, a hőszivattyúk és a geotermikus energia, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a fenntartható alternatív üzemanyag-technológiák, a kis moduláris reaktorok.

A jogszabály aláírását követő kihirdetése napján hatályba lép.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.