Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, amelynek célja az, hogy az EU belső piaca alkalmas legyen megvalósítani az ipar szén-dioxid-mentességét – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Az elfogadott jogszabály célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára átálláshoz.
A jogszabály meg kívánja erősíteni a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátású projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal a céllal, hogy az unió nulla nettó technológiai gyártási kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje az építési igények legalább 40 százalékát. Fel fogja gyorsítani az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges és a klímasemlegességre való átállást, továbbá támogatja az EU energiafüggetlenség érdekében tett erőfeszítéseit.
A jogszabály továbbá meg kívánja teremteni a legjobb feltételeket azon ágazatok számára, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy 2050-re az EU elérje a nettó nulla kibocsátást. Olyan technológiákkal foglalkozik, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz. A támogatandó technológiák közé tartozik az atomenergia, a napenergia és naphőenergia, a szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energia, az akkumulátorok és egyéb energiatárolók, a hőszivattyúk és a geotermikus energia, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a fenntartható alternatív üzemanyag-technológiák, a kis moduláris reaktorok.
A jogszabály aláírását követő kihirdetése napján hatályba lép.
(MTI)
Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.
Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
