Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről
A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.
A Bizottság elemzése azt mutatja, hogy a jelenlegi forgatókönyv szerint a tagállamok együttes erőfeszítései elmaradnak az EU ambíciószintjétől. Az azonosított hiányosságok közé tartozik, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten további beruházásokra van szükség, különösen a digitális készségek, a magas színvonalú konnektivitás, a mesterséges intelligencia (MI) és az adatelemzés vállalkozások általi elterjedése, a félvezetőgyártás és az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémái terén.
Az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt fontos szerepet kell játszaniuk az új jogi keret érvényesítésében, lépéseket kell tenniük a digitális technológiák terjesztésének előmozdítása érdekében, és biztosítaniuk kell, hogy polgárai megfelelő digitális készségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudják használni a digitális átalakulás előnyeit. Az idei jelentés ezért arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ambiciózusabbak legyenek, mivel a digitális évtized céljainak elérése a digitális infrastruktúra, a vállalkozások, a készségek és a közszolgáltatások terén döntő fontosságú az EU jövőbeli gazdasági jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából.
Ezzel összefüggésben a Bizottság az azonosított hiányosságok kezelése érdekében aktualizálta az egyes uniós tagállamokra vonatkozó országspecifikus és horizontális ajánlásokat is.
Versenyképes, szuverén és reziliens EU: digitális infrastruktúra és vállalkozások
Az innovatív technológiák elfogadása és fejlesztése kulcsfontosságú Európa versenyképessége szempontjából, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben, valamint a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések miatt, amelyek fokozott rezilienciát és erőteljes biztonsági intézkedéseket igényelnek.
A jelentés kiemeli, hogy az EU messze van attól, hogy elérje a DDPP által meghatározott konnektivitási célokat: A gigabites konnektivitás biztosítása és az élvonalbeli technológiák, például a mesterséges intelligencia, a felhő és a dolgok internete (IoT) elterjedését lehetővé tevő optikai hálózatok a háztartásoknak csak 64%-át teszik ki. A magas színvonalú 5G hálózatok jelenleg csak az EU területének 50%-át érik el, és teljesítményük még mindig nem elegendő a fejlett 5G szolgáltatások nyújtásához. E kihívások kezelése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük a valóban működőképes digitális egységes piac előmozdítása érdekében.
2023-ban a mesterséges intelligencia, a felhő és/vagy a nagy adathalmazok európai vállalatok általi elterjedése szintén jóval elmaradt a digitális évtized 75%-os céljától. A jelenlegi tendenciák szerint 2030-ra a vállalkozásoknak csupán 64%-a fog felhőt használni, 50%-a nagy adathalmazokat, és csak 17%-a fog mesterséges intelligenciát használni. Az üzleti ágazat digitalizációjának elérése érdekében rendkívül fontos ösztönözni az innovatív digitális eszközök – különösen a felhő és a mesterséges intelligencia – kkv-k általi elterjedését, valamint további magánberuházásokat mozgósítani a gyorsan növekvő induló vállalkozásokba. Ez elengedhetetlen Európa versenyképességének fenntartásához az adatvezérelt innováció, a hatékonyság és a növekedés tekintetében.
Az EU digitális átalakulása előtt álló másik jelentős kihívás továbbra is a digitális technológiáknak a nagyvárosokon túli korlátozott terjedése. E digitális szakadék kezelése érdekében alapvető fontosságú az európai szereplők közötti, határokon átnyúló és helyi szintű együttműködés előmozdítása, például több országra kiterjedő projektek, európai digitális innovációs központok és európai digitális infrastruktúra-konzorciumok (EDIC-k) révén. Az elmúlt év óta számos sikert sikerült elérni e tekintetben, és 2024. május végéig három EDIC-et hoztak létre.
Digitális politika az emberek és a társadalom szolgálatában: digitális készségek és közszolgáltatások
Az, hogy az emberek kerüljenek társadalmaink és gazdaságaink digitális átalakulásának középpontjába, a digitális évtized központi eleme és a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat első elve.
Jelenleg a digitális évtized által kitűzött, a digitális készségekkel kapcsolatos célok még messze nem valósultak meg: az EU lakosságának csupán 55,6%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. A jelenlegi tendencia szerint az EU-ban az IKT-szakemberek száma 2030-ban mintegy 12 millió lesz, és továbbra is fennáll a nemek közötti egyensúlyhiány. A célok elérése érdekében a tagállamoknak sokrétű megközelítést kell alkalmazniuk a digitális készségeknek az oktatás minden szintjén történő előmozdítása érdekében, és ösztönözniük kell a fiatalokat, különösen a lányokat, hogy érdeklődjenek a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) tudományágak iránt.
A tagállamok haladnak azon cél felé, hogy valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatást és elektronikus egészségügyi nyilvántartást online hozzáférhetővé tegyenek a polgárok és a vállalkozások számára, valamint biztonságos elektronikus azonosítást (eID) biztosítsanak számukra. A tagállamok közötti egyenlőtlen elterjedtség ellenére az elektronikus azonosítás jelenleg az EU lakosságának 93%-a számára elérhető, és az uniós digitális személyiadat-tárca várhatóan ösztönzi annak használatát. A „szokásos” forgatókönyv szerint azonban a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott digitális közszolgáltatások 100%-ának 2030-ig történő megvalósítása továbbra is kihívást jelent.
A teljes írás IDE kattintva érhető el.
Forrás: https://hirlevel.egov.hu/
