Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen legyen minősített többségi szavazás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen vezessen be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban, az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül is az egyhangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok – jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén.
A biztos „Az Európai Unió védelme a nemzeti vétókkal való visszaéléssel szemben” című vitában elmondta: a bizottság szerint a jelenlegi szerződési szabályokkal ez összeegyeztethető. Véleménye szerint az energiapolitika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén is előnyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak.
Gentiloni emlékeztetett, hogy a 2007-ben létrejött Lisszaboni Szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, valamint az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepe a döntéshozásban. Megjegyezte, hogy a szerződés emellett áthidaló záradékokat is bevezetett, ezzel lehetőséget adva az EU Tanácsának, hogy bizonyos területeken az egyhangúságról áttérjen a minősített többségi szavazásra.
Gentiloni kiemelte, hogy a bizottság támogatja a minősített többségi szavazás kibővítését, és a többi uniós intézménnyel együtt fog működni a kérdésben. „Az Európai Bizottság mindig azokat fogja támogatni, akik az Európai Uniót megreformálnák, hogy az jobban működjön” – szögezte le.
Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: elfogadhatatlan a vétókérdéssel kapcsolatosan felállított kettős mérce az Európai Unióban. „Súlyos képmutatás, hogy miközben az unió egyes új, többségében kelet-európai tagállamait az európai egység szétverésével és vétózással vádolják, amikor bátran kiállnak álláspontjuk és értékeik mellett, addig régi tagállamok következmények nélkül megtehetik ezt sokkal súlyosabb ügyekben. Ezeket az eseteket csak az +egyetértés hiányának+ lehet nevezni, sosem vétónak” – mutatott rá.
Véleménye szerint maga a plenáris vita címe is már ezt az elfogultságot tükrözi, politikai célból félrevezető. Amit itt a balliberális fősodor vétónak nevez, az nem más, mint az alapszerződésekben rögzített egyhangú döntéshozatal, amely a jóhiszemű együttműködés alapja” – hívta fel a figyelmet. A képviselő emlékeztetett: az európai integrációt a tagállamok hozták létre, ők a szerződések urai, az alapítók épp ezért garantálták nekik azt a jogot, hogy nélkülük a számukra fontos kérdésben ne lehessen dönteni.
Mint mondta, az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg, a brüsszeli centralizáció kiteljesedését jelentené. „Ellehetetlenítené a másképp gondolkodást, az egyet nem értést és aláássa az európai egységet is. Az unió nem válhat a föderalista érdekeket kiszolgáló Európai Egyesült Államokká” – tette hozzá Gál Kinga.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint biztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos külpolitikai lépéseket vétóval meg lehet állítani. „Orbán Viktor a Kreml számára ajándék, mert Moszkva érdeke az, hogy az EU maradjon megosztott” – jelentette ki.
Emlékeztetett: egy szankciós csomagot le kellett állítani, mert Orbán Viktor nem hagyta, hogy Kirill pátriárka rajta legyen a szankciós listán, így nevetségessé tette az EU-t, ahogy Putyin kívánta. „Biztos, hogy nem Magyarország érdekeit szolgálják a vétók. Mi az EU és a NATO tagjai vagyunk, ezek az intézmények garantálják biztonságunkat, és ezek alásása Magyarország biztonságának gyengüléséhez vezethet” – hívta fel a figyelmet.
A vitát elnöklő Othmar Karas osztrák politikus, az Európai Néppárt képviselője Gál Kinga beszéde után felhívta a plénum figyelmét, hogy „az Európai Parlament álláspontja teljesen világos, és az Európai jövőjéről szóló konferencia eredménye is: a vétó az vétó, és mi demokratikusabb Európát szeretnénk”.
Karas hozzátette: a vétó blokkolást jelent, és ez nem demokratikus, mert feltartóztatja a jövőt. Az EU célja mindig is az volt, hogy az integrációt a demokratizálódás kísérje, és az egyhangú döntéshozatal nem illik a parlamenti demokráciába. Megjegyezte, hogy kritikája nemcsak Magyarországnak, hanem Hollandiának, és saját hazájának, Ausztriának is szól. Gál Kinga Facebook-bejegyzésében úgy reagált, hogy véleménye szerint Othmar Karas megjegyzésével messze túllépte a jogkörét. „Elnök úr, Ön alapjában nem ismeri az Európai Unió működését. A tagállamokért van az unió, és nem fordítva. Ön a demokrácia mélyítéséről beszél, miközben pont elhallgattatni akarja a másképpen gondolkozó képviselőtársait. Mi a diktatúra, ha nem ez?” – tette hozzá a fideszes képviselő online bejegyzésében.
