Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Oroszországot a Greenpeace környezetvédelmi szervezet harminc aktivistájának 2013-as jogellenes letartóztatása és fogva tartása miatt – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.
Az aktivisták 2013 szeptemberében, a holland zászló alatt navigáló Arctic Sunrise hajóval megközelítették az északi-sarkvidéki vizeken elhelyezkedő, az orosz Gazprom olajvállalathoz tartozó egyik fúrótornyot, hogy az olajfúrások ellen tiltakozzanak. Miután két aktivista megpróbált felmászni a torony tetejére, az orosz parti őrség letartóztatta őket, és hajójukat hat napon keresztül a murmanszki kikötőbe vontatta. Ott a tiltakozás összes résztvevőjét őrizetbe vették, és kalózkodás miatt vádat emeltek ellenük. A vádakat később vandalizmusra minősítették át, végül az ellenük folyó eljárást amnesztia keretében megszüntették.
Ítéletében a törvényszék megállapította, hogy „bár az aktivisták kártérítést kaptak a Hollandia és Oroszország közötti, az incidenssel kapcsolatos peren kívüli egyezséget követően, az orosz hatóságok továbbra sem ismerték el, hogy a panaszosok emberi jogait megsértették”.
A bíróság azt is kimondta, hogy az a hatnapos időszak, mialatt a hajójuk orosz ellenőrzés alatt állt, szabadságmegfosztást jelentett az aktivisták számára. Ezt a fogva tartást a hatóságok nem rögzítették nyilvános jegyzékben, ami sértette a kérelmezők szabadsághoz és biztonsághoz való jogát – mutatott rá a határozat.
Az EJEB szerint habár az aktivisták ezt követő és a két hónappal későbbi szabadon bocsátásukig tartó fogva tartását hivatalosan nyilvántartásba vették, ezek az intézkedések önkényesek voltak, mivel nem volt világos, mivel vádolják őket. A bíróság hozzátette, hogy Moszkva megsértette az aktivisták véleménynyilvánítási szabadságát is „a környezetvédelemmel kapcsolatos, jelentős érdeklődésre számot tartó témában”.
A testület szerint a jogsértés megállapítása önmagában elegendő elégtételt jelent a felpereseket ért nem vagyoni kárért.
Tavaly júniusban az orosz parlament megszavazta az EJEB joghatóságának megszűnését az országban. A strasbourgi testület szerint azonban Oroszország a szóban forgó jogsértések idején még tagja volt a törvényszéknek, ezért az ítéletet kötelessége végrehajtani.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
