Az Európai Ügyészség vezetője: „Azt hittem, már mindent láttam”


Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.

Laura Codruta Kövesi, aki évtizedek óta ügyész, Romániában foglalkozott a legsúlyosabb bűncselekményekkel, úgy fogalmazott: „Azt hittem, már mindent láttam.”

Ehhez képest az elmúlt négy évben, mióta az Európai Ügyészséget vezeti, rendkívül komoly szervezett bűnözői csoportokkal szembesült, amelynek tagjai semmitől sem riadnak vissza. Bár az EPPO feladata az uniós források védelme, Kövesi szerint az EU belső biztonsága is felmerül egy-egy ügy kapcsán. Példaként említette, hogy egy szicíliai maffiaklán egyik vezetőjének a fiát is letartóztatták áfacsalásért, mivel ennek a bűncselekménytípusnak alacsony a kockázata, és nagy a várható nyeresége.

Az EPPO jelenleg 2000 nyomozást folytat, 23 milliárd eurós kárértékre. Az emlékezetes esetek közül megemlítette az Admiral-műveletet, amely során 2,2 milliárd eurós elkövetési értékre végrehajtott áfacsalás-sorozatot derítettek fel, de számos egyéb bűncselekményre is bukkantak az illegális dohánytermesztéstől a beruházási csalásokon át a prostitúcióig. Az így feltárt bizonyítékok adatmennyisége 636 terabyte, amelynek feldolgozása például a portugál rendőrség háromévnyi kapacitását tenné ki. Kövesi ezzel utalt a szervezet korlátaira is: egy-egy nyomozás során számos olyan információ keletkezik, amelyek feldolgozása – hatásköri illetőség miatt – a tagállamok feladata. Jelenleg az EPPO-nak kétezer terabyte ilyen adata van.

Felmerült egy szociáldemokrata képviselő részéről, hogy annyi rosszat lehet hallani Magyarországról, kötelezővé kellene tenni a tagállamok számára a belépést. Kövesi ebben nem foglalt állást, azt azonban kijelentette, hogy az EU bővítése során az új tagállamoknak mindenképpen elő kellene írni az EPPO-tagságot. Jelenleg az a helyzet, hogy miután idén jelezte csatlakozási szándékát Svédország és Lengyelország is, már csak három tagállam nem részese ennek az együttműködésnek: Írország, Dánia és Magyarország. Az íreknek és a dánoknak lehetőségük van az igazságügyi együttműködésektől távol maradni, ezt az uniós csatlakozási tárgyalásaik során érték el, igaz, esetükben például az uniós pénzek kevésbé vannak veszélyben, mivel – gazdag országok lévén – lényegesen kevesebb forrás jut hozzájuk. Így aztán most már csak Magyarország az, amely arra hivatkozva döntött a távolmaradás mellett, hogy nem kötelező.

Az ügyészség vezetője elmondta, hogy Lengyelországban – ahol a tavaly hivatalba lépett Donald Tusk vezette kormány szánta el magát erre a lépésre – két hónapon belül megkezdődik a tényleges munka, az első napon már 2-300 ügyre lehet számítani, a határokon átnyúló áfacsalások miatt.

Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselőjének felvetésére Kövesi megerősítette, hogy több nyomozás folyik, amelyben Magyarország is érintett. Azért lehet Magyarországra kiterjeszteni a vizsgálatokat, mert valamely más uniós tagállam is érintett az ügyben. Az Európai Ügyészség vezetője azt sem tagadta, hogy van egy ügy, amelyben 166 ezer euró az elkövetési érték, és magyar vonatkozása is van – belga érintettség mellett. Kövesi azt mondta, hogy a magyar hatóságok együttműködnek ebben az ügyben.

Forrás: hvg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.