Az OBH beszámolójáról vitázott az Országgyűlés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal 2017-es beszámolójának vitáját folytatta le csütörtökön az Országgyűlés.

Igazságügyi bizottság: jó úton halad a célok megvalósítása

Jó úton halad az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai és szakmai céljainak megvalósítása – hangsúlyozta Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság előadója.

Az eredmények európai szinten is kimagaslóak – mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően megfelelő környezetben intézhetik ügyeiket az állampolgárok, és a digitális bíróság kialakítása is jó úton halad.

Fidesz: magas szintű munka folyik a bíróságokon

Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: szükség volt a bírósági igazgatás alapvető reformjára. Emlékeztetett: számos bírálatot kapott korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.

Méltatta a beszámolót, amely szerinte mély tájékoztatást ad a bíróságokon folyó magas szintű munkáról. Üdvözölte, hogy a perek gyors lezárásában egyre jobb eredményeket érnek el a magyar bíróságok.

Beszámolt a bírói illetményalap növeléséről és dicsérte az életpályát is, amelynek eredményeként egyre kevesebben hagyják el a pályát – mutatott rá. Szólt arról is: a bírák felkészítése európai szinten is igen kedvező.

Jobbik: a jelentés alig szól a problémákról

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta: nem a beszámolóban részletezett fejlesztések a rendkívüliek, hanem az volna az, ha az épület- vagy technológiai felújítások elmaradnának.

Hangsúlyozta: látja, hogy a rendszerben dolgozók heroikus küzdelmet vívnak azért, hogy időre ellássák a többletfeladatokat, ugyanakkor kifogásolta, hogy a jelentés nem szól a bírósági, bírói rendszer belső feszültségeiről, amelyekről az egyes szereplőktől bőven lehet hallani.

Annak fontosságát emelte ki, hogy szüntessék meg a dolgozók egzisztenciális félelmeit, az „érzelmi és szakmai támogatás” fontosságáról beszélve.

A nyolc betöltetlen kúriai hely kapcsán azt a kérdést tette fel: vajon ezek nem arra várnak-e, hogy személyre szabottan töltsék be a jövőben, azt is felvetve: ha annyira jó a magyar bírósági rendszer, mint azt vezetői állítják, miért kellett megbontani azt a közigazgatási bíróságok megteremtésével.

Handó: biztonságot adó életpálya-modell a cél

Az együttes általános vita lezárását követően elmondott reagálásában Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt: idén januárig a bírók 15, az alkalmazottak átlagosan 30 százalékos béremelést kaptak, a cél pedig az, hogy mindkét csoport biztonságot adó életpálya-modellt kapjon.

Minden ügyfél arra vágyik, hogy az ügyében pártatlan, nyugodt, magabiztos, türelmes, empatikus bírókat találjon a pulpituson – szólt az elvárásokról Handó Tünde, a kinevezésekkel kapcsolatos felvetésre közölve: a kúriai posztok ügyében nincsen hatásköre.

Jelezte: a tavaly meghirdetett 16 vezetői pályázat fele zárult kinevezéssel, öt pedig jelentkező híján lett eredménytelen, s csupán egyetlen alkalommal fordult elő, hogy törvényben biztosított mérlegelési jogkörével élve nyilvánította eredménytelennek az eljárást.

Hozzátette: a tavaly kiírt 274 bírói pályázat 15 kivétellel eredménnyel zárult, utóbbiak közül azonban nyolc esetben senki nem nyújtott be pályázatot.

Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság nevében kiemelte: a beszámoló elfogadásra ajánlott, nem csak magyar, európai szinten is kiváló eredményeket tartalmaz.

Megjegyezte: az ellenzékiek közül öt frakcióból három nem is volt jelen, és azok közül, akik jelen voltak, aktívan csak egy vett részt a vitában. Kitért arra is, hogy a közigazgatási bíróság nem magyar találmány, az osztrákok is bevezették néhány éve. Az elnöklő Sneider Tamás lezárta a vitát.

(MTI)

---