Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a nemzeti versenyhatóság 2022. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazásával összefüggő tapasztalatairól szóló beszámolóját. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke az ülésen hangsúlyozta: a magyar emberek 2023-ban is számíthatnak a Gazdasági Versenyhivatalra.
Összesen 2 milliárd forint fogyasztói jóvátételt ért el, valamint mintegy 3,7 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal 2022-ben. A nemzeti versenyhatóság tavaly 101 vállalkozást vont eljárás alá, ebből 57-et bírságolt meg, amelyek közül csak 5 élt a jogorvoslat lehetőségével, ami a GVH új, az együttműködésre törekvő stratégiájának eredménye.
A Gazdasági bizottság április 4-i ülésén elfogadott beszámoló alapján a GVH kartellekkel szembeni, határozott fellépése 2022-ben is folytatódott: a hatóság a versenyfelügyeleti bírságok 80%-át versenykorlátozó megállapodások miatt szabta ki, amelynek túlnyomó részét tették ki a legsúlyosabb, kartell típusú jogsértések.
A hatóság emellett – nemzetközi módszerek alapján – ismételten elemezte a versenyt védő tevékenységének hatásait. Az óvatos kalkuláció alapján az elmúlt öt évben feltárt versenykorlátozó megállapodások, erőfölényes visszaélések, valamint versenyellenes fúziók káros hatásainak megakadályozása összesen 55 milliárd 412 millió forintos hasznot hozott Magyarország polgárainak.
Rigó Csaba Balázs a keddi bizottsági ülésen kiemelte: „A nemzeti versenyhatóság legfőbb célja 2022-ben is a magyar emberek védelme és a jogkövetésre törekvő vállalkozások segítése volt. A GVH kiemelt feladatának tekinti a magyar családok jogvédelmének biztosítását, a családokat érintő fogyasztóvédelmi fellépés erősítését. Emellett a GVH aktívan kiveszi a részét az infláció letöréséből is, azért, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen az infláció Magyarországon.”
A GVH elnöke ezzel a kapcsolatban elmondta: a Versenyhivatal több gyorsított ágazati vizsgálatot is folytat az élelmiszerágazatban az élelmiszerinfláció mögött rejlő – a versenyjogot érintő – okok részletes feltárása érdekében. Továbbá már dolgozik az a munkacsoport, amelynek célja egy online árfigyelő adatbázis létrehozása.
Bánki Erik, a Gazdasági bizottság elnöke az ülés követően hangsúlyozta: „Az elmúlt időszakban tapasztalt bizonytalan és kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben minden korábbinál nagyobb szükség van az aktív és cselekvő versenyhatóságokra. A családok védelme, illetve a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta infláció letörése elsőszámú prioritások. A mai napon elfogadott beszámoló azt bizonyítja, hogy a magyar emberek és a magyar vállalkozások számíthatnak a Gazdasági Versenyhivatalra.”
A GVH 2022. évi beszámolója teljes terjedelmében a hivatal honlapján érhető el.
A GVH Podcast csatornájának legfrissebb, ma megjelent epizódjában Rigó Csaba Balázs elnök beszél arról, hogy milyen eredményeket ért el a nemzeti versenyhatóság tavaly? Miért volt a 2022-es év a nemzetközi térnyerés éve, miért érdemes együttműködni a Versenyhivatallal, milyen eszközökkel védi a fogyasztókat és tereli jó irányba a vállalkozásokat a GVH?
GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda
(gvh.hu)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
