Az Országgyűlés a többi között törvényt alkotott a pedagógus életpályáról és az állami építési beruházásokról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A palackos gázt érintően, a termőföld megadóztatásának tilalmáról, valamint a szerencsejáték-szervezésről is fogadott el törvénymódosítást az Országgyűlés a keddi ülésnapján. Emellett döntött az extraprofitadóról és törvényt alkotott az állami építési beruházásokról is, valamint elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló indítványt, vagyis a státusztörvényt. Az Országgyűlés módosította továbbá a nemzetiségi törvényt, valamint elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítást is.

 Módosult a nemzetiségi törvény

Az Országgyűlés 158 igen, 18 nem és 17 tartózkodás mellett elfogadta a nemzetiségi törvény módosítását. A jogszabály a nemzetiségi kulturális intézmények között nevesíti a nemzetiségi színházat is. Rögzítették, hogy helyi nemzetiségi önkormányzat az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alapíthat, illetve vehet át fenntartásba köznevelési vagy szakképző intézményt.

Módosítást fogadtak el a 2024-es nemzetiségi önkormányzati választásokkal kapcsolatban is, amire azért volt szükség, mert a koronavírus-világjárvány miatt 2022-re halasztott népszámlálás hivatalos adatközlése csak 2023 őszére várható, így nem állna rendelkezésre elegendő idő a hatályos rendelkezés szerinti eljárás lefolytatására.

Országos reklámkataszter jön létre, változások a járóbeteg-szakellátásban

Bevezeti az országos reklámkatasztert, rendelkezéseket tartalmaz az önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátásról, valamint a CT- és az MRI-vizsgálatokról a Magyarország 2024-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény. A képviselők 134 igen vokssal, 58 nem szavazat mellett szavazták meg a több mint félszáz törvényt módosító jogszabályt.

Státusztörvény, avagy pedagógus életpálya

Az ellenzéki módosító javaslatok elutasítása után az országgyűlés 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló indítványt, vagyis a státusztörvényt.

Fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés kedden fogadott el.

A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.

A jogszabály szerint a pedagógus célja, hogy az általa nevelt és oktatott gyermek lelki és szellemi fejlődését lehetővé tegye, továbbá, hogy nevelő-oktató munkája során hozzásegítse a gyermeket, hogy a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhasson.

A törvény célja továbbá a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségének kifejezése, anyagi és erkölcsi elismerésük. Az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony – fenntartótól függetlenül – minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógusra és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra kiterjed. A jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, és csak olyannal létesíthető, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, továbbá a kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

A munkakörök betöltésénél alapszabály maradt a pályáztatás, a próba- és lemondási idő egységesen három hónap, a felmentési idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap lehet, a rendkívüli felmentésre – az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított – 15 nap lesz. Meghatározták a fegyelmi eljárás szabályait is.

A törvény szerint a munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.

A jövőben a tankerületi központ arra is utasíthatja a pedagógust, hogy a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de ugyanabban a járásban található iskolában oktasson, feltéve, ha az új hely és a lakóhelye között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg. Az utasítás legfeljebb a tanítási félév végéig szólhat.

Az érintett hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a kisgyermeket nevelő, a gyermekét egyedül nevelő, hozzátartozóját ápoló pedagógus, valamint az, akinél ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását állapítottak meg.

A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg. Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre.

Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. E szerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.

A fizetés megállapításakor a munkáltató figyelembe veszi egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt és a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok is. A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét, amely hatással lehet havi bérére.

Meghatározták azt is, hogy a pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár. Újdonság, hogy a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó pedagógus, továbbá az a pedagógus, akinek intézményében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tíz százalékot és fejlesztőprogramot működtet, a havi illetményének húsz százalékával emelt összegű fizetés illeti meg.

A tanítási év minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak, amely legfeljebb július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható.

Ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható, a fenntartó eltérő feladatellátási helyet jelöl ki. A hatályos szabályozástól eltérően a jövőben az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el az intézmény szmsz-ét, a pedagógiai programot és az éves munkatervet, amelyeket a fenntartó hagy jóvá. Jelenleg a nevelőtestület dönt ezekről a dokumentumokról.

A palackos gáz elérhetőségét célzó változást fogadtak el

A palackos és a tartályos gáz elérhetőségének javítását célzó változtatást fogadott el az Országgyűlés 141 igen szavazattal, 42 ellenvoks és tíz tartózkodás mellett.

Az elmúlt időszakban előfordult, hogy nem 11,5 kilogrammos töltőtömegű propán-bután-gázpalackok jutottak el a fogyasztókhoz, hanem 10,9 kilogrammosak. A földgázellátásról szóló törvényi változtatás értelmében a jövőben a forgalmazóknak vissza kell térniük a 11,5 kilogrammos töltőtömegű gázpalackok árusítására, annak ára pedig nem lehet magasabb a 10,9 kilósak áránál – hangzott el a törvény ismertetésekor.

A 11,5 kilogrammos PB-gáz palackjára és a lakossági tartályos PB-gázra vonatkozó hatósági árakat kivezették. A kormány célja az ellátásbiztonság megteremtése – hangsúlyozta a jogszabály ismertetésekor Németh Szilárd fideszes előterjesztő.

Tilos lesz a településeknek a termőföld megadóztatása

Idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre – döntött az Országgyűlés 169 igen, 14 nem és kilenc tartózkodó szavazattal fideszes képviselők indítványára.

A helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföld-tulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra.

Az önkormányzatoknak szeptember 2-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek.

Az indoklásban emlékeztettek: a helyi adókról szóló törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása tette lehetővé a helyi önkormányzatoknak, hogy bármely adótárgyra vonatkozóan települési adót vessenek ki.

Hatékonyabbá válhat a szerencsejáték-szervezés

A szerencsejáték-szervezést hatékonyabbá tevő, valamint a játékosokat védő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 18 tartózkodás mellett.

A változtatás egy része az online fogadásokkal kapcsolatos piacnyitás miatt szükséges. A szerencsejáték-szervezők nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy játékosaik számára hány egyenleget tartanak fenn, de egy adott típusú játékhoz továbbra is egy egyenleg lesz vezethető. A játékszervező a jövőben lehetőséget biztosíthat a fogadóknak a korai kifizetésre is. Ennek lényege, hogy a játékos az adott fogadás kimenetelét nem várja meg, hanem egy ennél korábbi időpontban, az eredetihez képest alacsonyabb összegű nyereménnyel zárhatja le a játékot.

A jövőben nem kell engedélyezési díjat fizetni a minősített elektronikus aláírásokhoz és bélyegzőkhöz kapcsolódóan. A nemzeti egységes kártyarendszerhez a kormányablakokban is lehet regisztrálni, így könnyebben igényelhető majd például vezetői engedély, személyi igazolvány vagy erkölcsi bizonyítvány. A Honvéd Vezérkar főnökét és a honvédség vezénylő zászlósát a jövőben határozatlan időre nevezik ki.

Maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója

Elfogadta az Országgyűlés – 136 igen, 49 nem és kilenc tartózkodó szavazattal – az adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére. Erről részleteket KÜLÖN cikkünkben olvashat.

Törvény születik az állami építési beruházásokról

Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály – amelyet 135 igen szavazattal, 49 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba.

Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat egy állami ágazati koncepció, beruházási tervek és az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. A tárcáknak tízéves fejlesztési listát kell összeállítaniuk, a kormány ez alapján fogja meghatározni a beruházási listáját.

A törvény a beruházások teljes életciklusát szabályozza a terv készítésétől az előkészítő és kivitelezési munkákon át a működtetésig és fenntartásig.

A részletszabályok megalkotására létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a Gazdasági Versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével.

A szakami és civil szervezetekből álló tanács dönt majd négyötödös többséggel például az építési és beruházási folyamatok, a tervezői szolgáltatások rendszeréről. A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük.

A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Elbírálási szempont a környezeti hatások mérlegelése.

(MTI)

---