Az óvadék szabályai az új Be-ben

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke.

Mi az óvadék jogintézményének lényege és célja?

A korábbi büntetőeljárási törvény is ismerte az óvadék intézményét, de abban önálló kényszerintézkedésként szerepelt, és alapvetően az előzetes letartóztatás kiváltására, valamint a terhelt jelenlétének biztosítására szolgált. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyre ritkábban alkalmazták. Ez pedig szükségessé tette a szabályozás újragondolását.

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja. Önállósága megszűnt, és kizárólag az említett kényszerintézkedésekhez kapcsolódhat. Így például, ha a bíróság bűnügyi felügyeletet rendel el és magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt nem hagyhatja el a lakását, ennek betartására két intézmény is szolgál: az egyik a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, másrészt az óvadék. Ez a két biztosítási intézkedés együttesen is alkalmazható.

Milyen feltételek mellett alkalmazható?

Óvadék a terhelt vagy a védő indítványára állapítható meg, a bíróság ezt hivatalból nem rendelheti el az eljárás egyik szakaszában sem. Az óvadék felajánlásával letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása, vagy enyhébb magatartási szabály megállapítása rendelhető el. A példánknál maradva, a bűnügyi felügyelet esetén a korábbi „házi őrizet” helyett elegendő lehet annak előírása, hogy a terhelt minden héten egyszer köteles a rendőrkapitányságon jelentkezni.

Hogyan történik az óvadék megállapítása?

Óvadék felajánlása esetén a bíróság kétféle döntést hozhat: vagy elutasítja az indítványt, vagy megállapítja az óvadék összegét, amely nem feltétlenül azonos a felajánlott összeggel. Az óvadék letétele esetén a bíróság vagy enyhébb kényszerintézkedést, vagy enyhébb magatartási szabályt állapít meg.

Az óvadék tárgya csak pénz lehet, amelynek legkisebb összege ötszázezer forint. A bíróság óvadék felajánlása esetén az összeg meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe. Az óvadék összegét a terhelt, a meghatalmazott képviselője és a védő is leteheti.

A bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye, amely az összegszerűséget is támadhatja.

Mi lesz a befizetett óvadék sorsa? Visszajár-e?

Az óvadék járulékos jellegéből adódóan automatikusan visszajár, ha megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál. Ha a távoltartásra vagy a bűnügyi felügyelet legenyhébb formájára sincs már tovább szükség, akkor az óvadékot letevőnek az összeg nyomban visszajár. Ez azért jelentős változás a korábbi törvényben szabályozott óvadékhoz képest, mert menet közben is, nemcsak az eljárás jogerős befejezését követően kapható vissza.

Ugyanakkor az óvadék összegét a terhelt elveszti, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi. Ilyen lehet például, ha a terhelt a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt helységet, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Együtt a törvénysértő perek ellen
2019. szeptember 18.

Együtt a törvénysértő perek ellen

Együttműködik az 1945–1956 közötti időszak törvénysértő pereinek feltárásában a Kúria, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB).

Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban, ördög a részletekben
2019. szeptember 18.

Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban, ördög a részletekben

A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás
2019. szeptember 18.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás

Összhangban van az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely tiltja a vényköteles gyógyszerek kiadását egy másik tagállamban praktizáló orvos által kiállított - a beteg nevét nem tartalmazó, de kezelésékhez szükséges - megrendelőlap alapján - közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán kihirdetett ítéletében.