Az óvadék szabályai az új Be-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke.

Mi az óvadék jogintézményének lényege és célja?

A korábbi büntetőeljárási törvény is ismerte az óvadék intézményét, de abban önálló kényszerintézkedésként szerepelt, és alapvetően az előzetes letartóztatás kiváltására, valamint a terhelt jelenlétének biztosítására szolgált. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyre ritkábban alkalmazták. Ez pedig szükségessé tette a szabályozás újragondolását.

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja. Önállósága megszűnt, és kizárólag az említett kényszerintézkedésekhez kapcsolódhat. Így például, ha a bíróság bűnügyi felügyeletet rendel el és magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt nem hagyhatja el a lakását, ennek betartására két intézmény is szolgál: az egyik a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, másrészt az óvadék. Ez a két biztosítási intézkedés együttesen is alkalmazható.

Milyen feltételek mellett alkalmazható?

Óvadék a terhelt vagy a védő indítványára állapítható meg, a bíróság ezt hivatalból nem rendelheti el az eljárás egyik szakaszában sem. Az óvadék felajánlásával letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása, vagy enyhébb magatartási szabály megállapítása rendelhető el. A példánknál maradva, a bűnügyi felügyelet esetén a korábbi „házi őrizet” helyett elegendő lehet annak előírása, hogy a terhelt minden héten egyszer köteles a rendőrkapitányságon jelentkezni.

Hogyan történik az óvadék megállapítása?

Óvadék felajánlása esetén a bíróság kétféle döntést hozhat: vagy elutasítja az indítványt, vagy megállapítja az óvadék összegét, amely nem feltétlenül azonos a felajánlott összeggel. Az óvadék letétele esetén a bíróság vagy enyhébb kényszerintézkedést, vagy enyhébb magatartási szabályt állapít meg.

Az óvadék tárgya csak pénz lehet, amelynek legkisebb összege ötszázezer forint. A bíróság óvadék felajánlása esetén az összeg meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe. Az óvadék összegét a terhelt, a meghatalmazott képviselője és a védő is leteheti.

A bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye, amely az összegszerűséget is támadhatja.

Mi lesz a befizetett óvadék sorsa? Visszajár-e?

Az óvadék járulékos jellegéből adódóan automatikusan visszajár, ha megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál. Ha a távoltartásra vagy a bűnügyi felügyelet legenyhébb formájára sincs már tovább szükség, akkor az óvadékot letevőnek az összeg nyomban visszajár. Ez azért jelentős változás a korábbi törvényben szabályozott óvadékhoz képest, mert menet közben is, nemcsak az eljárás jogerős befejezését követően kapható vissza.

Ugyanakkor az óvadék összegét a terhelt elveszti, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi. Ilyen lehet például, ha a terhelt a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt helységet, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.