2020. július 15-étől megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet, amely 2020. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.
A résztvevők megállapították, hogy a bíróságok és az ügyvédi tevékenységet gyakorlók közös érdeke, hogy az igazságszolgáltatás működését a lehetőségek adta keretek között, az eljárási garanciák megtartásával, a lehető legszélesebb körben biztosítsák.
A nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokban az elítéltek államok közötti átszállítása szünetel, a büntetés-végrehajtási intézetekben pedig számos korlátozás lép életbe a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében.
Sürgős és bizalmi ügyekben továbbra is fel lehet keresni az ügyvédeket.
Számos büntetőbíró tapasztalja, hogy a házi őrizet elrendelése sokszor megkönnyebbülést vált ki a terheltekből, azonban amikor az érintettek a gyakorlatban tapasztalják meg mozgásuk és szabadságuk ilyen jellegű korlátozását, akkor a beérkező kérelmek száma megszaporodik a bíróságokon. Hogy mit érdemes tudni a házi őrizetről, arról az OBH dr. Csermák Jánost, az Esztergomi Járásbíróság elnökét kérdezte.
Sérti a megalázó bánásmód tilalmát, ha hatósági kényszert alkalmaznak a vizeletminta levétele során, annak ellenére, hogy a megbízhatóbb vérminta elegendő lenne a bűncselekmény elkövetésének bizonyításához.
Ha a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével más helységbe távozik, letartóztatása rendelhető el egyrészt a megszökés ténye alapján, másrészről a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértése miatt.
Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke.