Az online gyermekvédelmi rendszer működését vizsgálta az ombudsman


Az alapvető jogok biztosa a digitális gyermekvédelem rendszerét átfogóan áttekintő, AJB-686/2022. számú jelentésében megállapította: a gyermekek jogait, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét tükröző szabályozás gyakorlati érvényre juttatása jelenleg akadályozott. Dr. Kozma Ákos ombudsman a helyzet javítására az érintetteknek egy ajánláscsomagot fogalmazott meg.

A vizsgálat egy olyan összkép alapjogi áttekintésére vállalkozott, ami a széles értelemben vett online gyermekjogvédelem valamennyi állami-közhatalmi eszközét, fórumát, mechanizmusát, szolgáltatását és intézményét számításba veszi. Mindezek célja ugyanis közös: a gyermekeket az online térben ért jogsérelmek orvoslása, a jövőbeli jogsértések generális vagy speciális megelőzése. A jelentés vizsgálta a gyermek személyiségfejlődését súlyosan károsító tartalmakkal szembeni védelemben a hatósági fellépés, az ön- és társszabályozás intézményeit és a további támogató jogvédelmi eszközöket.

Az ombudsman kiemelte, hogy az igénybe vehető eljárások körét befolyásolja az is, hogy maga a sérelmezett tartalom melyik szabályozás hatálya alá tartozik. Ez a fajta összetett, szerteágazó jogi háttér a gyermekek érdekében alkalmazható eszközök igénybevételének hatékonyságát csökkentheti. A differenciált fórumválasztási lehetőség önmagában üdvözlendő, a gyakorlati jogérvényesítés szempontjából azonban problémás: a laikus felhasználók, a szülők, gyermekek számára komoly nehézséget jelent a fórumválasztás, annak a megállapítása, hogy a gyermeket az online térben ért jogsérelem esetén melyik szerv, mely eljárását kérheti, és az milyen kimenetelű lehet, melyik a leghatékonyabb.

Az ombudsman felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években – a járványhelyzet hatására különösen – a digitális platformok, az online tér egyre fontosabb szerepet játszik a társadalom életében nemcsak a szórakozás, hanem a mindennapi élet, a munka és a tanulás tekintetében is, az online jogsértések száma pedig ezzel párhuzamosan növekszik. A gyermekkor jelenleg törvényszerűen digitális, a gyermekek és a képviseletükben fellépő szülők jogvédelemhez való hozzásegítése kiemelt állami feladat.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a köznevelésért felelős belügyminisztert, hogy intézkedjen a köznevelési intézményekben az alternatív sérelemkezelő, resztoratív eljárások, a rendelkezésre álló ajánlás ismertségének, hozzáférhetőségének növelése, azok intézményi, helyi adaptálása, megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állása és így tényleges alkalmazása érdekében.

Az ombudsman felkérte a Médiahatóság elnökét többek között arra, hogy tekintsék át az online gyermekvédelem rendszerére vonatkozó szabályokat, tegyenek lépéseket a védelmi mechanizmusok párhuzamosságának, diszfunkcionalitásának megszüntetése, az eljárások ismertsége, hozzáférhetősége érdekében. Hozzanak létre egy központi, hivatalos információs felületet, amely az érintettek, a szülők, a pedagógusok és a gyermekek számára érthető módon és aktualizálva foglalja össze a digitális gyermekvédelem területén igénybe vehető egyes eljárásokra, jogvédelmi eszközökre és jogérvényesítési lehetőségekre vonatkozó információkat.

Az ombudsman felkérte végül az igazságügyi minisztert, hogy az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés végrehajtására vonatkozó előírások tényleges érvényesülése kapcsán tegye meg a szükséges intézkedéseket.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 27.

Kik is azok a „deinfluenszerek” és milyen szabályok vonatkoznak rájuk?

Míg az influenszer fogalma mára széles körben elterjedt, a deinfluenszer egy kevésbé bevett kifejezés: ezek a véleményvezérek jellemzően a túlfogyasztás káros hatásaira, valamint az influenszer-marketing ellentmondásaira hívják fel a figyelmet. Ebből adódóan, ahogy az influenszerek, úgy a deinfluenszerek tevékenysége is jelentős versenyjogi és fogyasztóvédelmi kockázatokkal járhat, amelyekről Bakos Rebeka és Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szakértői készítettek összefoglalót.

2023. szeptember 26.

Húsz évi pereskedés után került vissza két értékes műtárgy egy zsidó vállalkozó leszármazottjához Horvátországban

Húsz évi pereskedés után került vissza egy 18. és egy 19. századi francia festő egy-egy értékes műve Andrew Reichsman Egyesült Államokban élő filmproducerhez, akinek zsidó felmenőit 1941-ben az usztasák vezette Független Horvát Állam (NDH) deportálta, vagyonukat pedig elkobozta – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.