Ombudsman: 2021-ben közel hatezer ügyet zárt le a hivatal


Az ombudsmani hivatalt ért, a koronavírus-járvány okozta többirányú kihívásokról beszélt az alapvető jogok biztosa a 2021-es beszámolójával kapcsolatban szerdán az Országgyűlésben.

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2021-es tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa azt mondta, a koronavírus-járvány és azzal összefüggő veszélyhelyzeti intézkedések, korlátozások változó intenzitással, de jelentősen átszőtték az állampolgárok mindennapjait 2021-ben is.

Hozzátette: az ombudsmani hivatalban már nem nagyon különülnek el a járvánnyal összefüggő és az attól különböző ügyek. A hivatal többirányú kihívással állt szemben: nemcsak technikailag kellett fenntartani a folyamatos működést, hanem állandóan képben kellett lennie, nyomon kellett követnie a szabályok gyors változását, az összetett jogalkalmazási helyzetet – részletezte.
Kozma Ákos ismertetése szerint 2021-ben jelentős mennyiségű, kampányszerűen érkező – néhány hét alatt közel nyolcszáz – beadvány kifogásolta a védettségi igazolványok alkalmazásának szabályait a jogkorlátozást sérelmezve. Ugyancsak gyors ombudsmani reakciót igényelt az elektív egészségügyi ellátás igénybevételekor kötelezővé tett PCR-tesztelés. A későbbi kormányrendelet rendezte az ombudsmani jelentésben foglalt kérdéseket – mondta.

Tájékoztatása szerint a hivatal 2019-ben 57, 2020-ban 102, 2021-ben 147 ajánlást is tartalmazó jelentést adott ki; 2019-ben 5963, 2020-ban 7190, 2021-ben pedig 7354 volt az összes ügyszám. 2021-ben közel hatezer ügyet zárt le a hivatal – jegyezte meg.

Az ombudsman beszélt a 2020-ban indult országos látogatássorozat folytatásáról, amelynek célja az volt, hogy nyomon kövessék a járványkezeléssel kapcsolatos intézkedéseket.
Az ügyek közül kiemelte az iskolakezdés elhalasztásával kapcsolatos eljárások vizsgálatát. Elmondta, az erről készült jelentés megállapításai visszaköszöntek az Alkotmánybíróság határozatában és az eljárás átalakult.

Szólt arról is, hogy panaszbeadványok voltak a maszkviseléssel, illetve a digitális oktatással kapcsolatban, de vizsgálták a fővárosi és néhány vidéki nagyváros téli hajléktalanellátását is. Kitért arra, hogy 2021-ben 33 jogszabálytervezetet véleményeztek, ez a harmadát sem éri el az előző évek adatának. Több olyan tervezet egyeztetése is elmaradt, amellyel kapcsolatban korábban ombudsmani jelentés született – mondta.

Kozma Ákos gördülékenynek ítélte az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi beolvadását az ombudsmani hivatalba. A rendészeti területről szólva beszámolt arról, hogy vizsgálták a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolaőrök tevékenységét. Hozzátette: 75 oktatási intézményt kerestek fel, és a tapasztalatok szerint az iskolai közösségek rövidebb vagy hosszabb idő után elfogadták az iskolaőrök jelenlétét, az érintettek elsősorban az őrök konfliktusmegelőző szerepét emelték ki.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi biztoshelyettes tevékenységéből kiemelte, hogy az egyedi visszáságok helyett egyre inkább az általános, valamennyi nemzetiséget érintő panaszok érkeznek hozzá. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes munkájáról azt mondta, a jelentéssel zárult ügyek a kármentesítéssel, a környezetgazdálkodással, az erdőgazdálkodási bírság kiszabásával, zajpanaszokkal és a műemlékvédelemmel voltak összefüggésben. Az Igazságügyi bizottság elfogadásra javasolja az ombudsmani beszámolót

Kovács Zoltán, az Igazságügyi bizottság előadója a testület nevében elfogadásra javasolta a beszámolót. Közölte: a bizottság megállapította, hogy a beszámoló az eddigi megszokott szakmai színvonalon, a szabályozásoknak megfelelően és kellő részletességgel mutatja be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, így a gyermekek jogainak, a jövő nemzedéke érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme érdekében kifejtett munkáját.

Elmondta: 2021-ben is emelkedett a hivatalhoz érkezett beadványok száma, míg 2019-ben közel 5700, 2021-ben már több mint hétezer indítvánnyal fordultak a hivatalhoz, ezekből a beszámoló évében közel hatezer ügyet be is fejeztek. Ennek oka – folytatta – hogy a hivatal több új hatáskört is kapott, illetve, 2021. január 1-jével átvette a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait is. Az igazságügyi bizottság üdvözölte, hogy a beolvadás zökkenőmentesen zajlott le, és a panasztétel tekintetében az integráció nem jelentett visszaesést.
Kiemelte: a bizottság fontosnak tartja azt is, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hat új területi irodát nyitott, ahol a hét minden munkanapján fogadják az ügyfeleket, és akár egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hatósági ügyek is kezdeményezhetők.

Kovács Zoltán a bizottság nevében üdvözölte, hogy a biztos 2021-ben személyesen látogatott meg 14 határátkelőhelyet, megtekintve a nemzetközi tranzit- és személyforgalom biztonságos áthaladását, valamint a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések végrehajtását és a határvédelmet.

Elismerésre méltónak nevezte az alapvető jogok biztosa és a hivatal munkatársai által végzett terepmunkát, amely a pandémia ideje alatt is biztosította, hogy ne csak az online térben, hanem a védelmi intézkedések betartása mellett személyesen is tájékozódjanak az alapvető jogok betartása érdekében tett intézkedésekről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. május 26.

A biológiai sokféleség fontosságára emlékeztetett az ombudsman

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a fenntartható életmódot támogató változásokat sürget a biológiai sokféleség védelmében. A természet sokszínűségének védelme az Alaptörvény értelmében mindnyájunk felelőssége.
2020. április 24.

Az ombudsman javaslatokat tett az érettségi ügyében

A 2020-as érettségi vizsgák megtartásával összefüggésben a köznevelésért felelős államtitkárhoz fordult az alapvető jogok biztosa, aki javaslatokat fogalmazott meg többek között a biztonságos lebonyolítással kapcsolatban.