Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Román bírák és ügyészek szakmai egyesületei vitatják a romániai korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások lefolytatásával megbízott egyes ügyészek kinevezését. Úgy vélik, hogy az e kinevezések alapjául szolgáló nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós joggal, és nem alkalmazható
Az ezen ügyben eljáró pitești fellebbviteli bíróság (Románia) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy összeegyeztethetők-e az uniós joggal azok a román eljárási szabályok, amelyek lényegében megakadályozzák a bírák és ügyészek egyesületeit abban, hogy keresetet nyújtsanak be ezen ügyészek kinevezésével szemben, mivel az ilyen kereset elfogadhatóságát jogos magánérdek fennállásától teszik függővé. A román bíróság azt a kérdést is felteszi, hogy ez a szabályozás összeegyeztethető-e Romániának a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásaival és
az uniós joggal.
A Bíróság megállapítja, hogy az uniós joggal nem ellentétes az olyan nemzeti szabály, amely a gyakorlatban kizárja, hogy a bírák és ügyészek egyesületei vitathassák a bírákkal szembeni büntetőeljárások lefolytatásával megbízott ügyészek kinevezését, az ilyen kereset elfogadhatóságához megkövetelve a magánérdek bizonyítását.
Főszabály szerint a tagállamok feladata annak eldöntése, hogy ki indíthat bírósági eljárásokat, anélkül azonban, hogy aláásnák a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. Kétségtelen, hogy bizonyos esetekben az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy engedélyezzék érdekképviseleti szervezetek számára, hogy azok bírósági eljárást indítsanak a környezet védelme érdekében vagy a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem céljából. Ugyanakkor az uniós jog egyetlen rendelkezése sem kötelezi általános jelleggel a tagállamokat arra, hogy biztosítsák a bírák és ügyészek szakmai egyesületei számára az ahhoz való jogot, hogy vitassák a bírák jogállásához kapcsolódó valamely nemzeti intézkedésnek az uniós joggal való bármilyen összeegyeztethetetlenségét.
Egyébiránt önmagában az a tény, hogy valamely nemzeti szabályozás nem hatalmazza fel ezen egyesületeket ilyen
keresetek indítására, nem elegendő ahhoz, hogy a jogalanyokban jogos kétségeket ébresszen a román bírák
függetlenségét illetően.
Forrás: curia.europa.eu
A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.
Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
