Azbesztcementgyár bontása: alapjogi gondok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több alapjogi visszásságot észlelt a lőrinci volt azbesztcementgyár bontása körüli anomáliák, a jogi szabályozás kapcsán folytatott közös vizsgálata során az alapvető jogok biztosa, Székely László és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Bándi Gyula, akik ezért jogszabályi változásokat kezdeményeznek.


A jogszabályi hiányosságok és ellentmondások, a hatóságok hatásköri vitái, a gazdasági szereplők jogkövetését kikényszeríteni hivatott szankcionálás gyengesége, a környezeti károk elhárítását szolgáló források szűkössége veszélyeztette a térségben lakók egészségét – olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleményében.

A vizsgálat megállapítása szerint a felszámolási eljárásról szóló jogszabályok elvben rendelkeznek a volt üzemi területeken visszamaradt környezetszennyező anyagok, így a veszélyes hulladékok okozta környezeti károkkal kapcsolatos felelősségről. Ezt azonban a hatóságok képtelenek érvényesíttetni, mert a gazdasági szereplők a jogi szabályozás hibáit kihasználva rendre mentesülni próbálnak a kötelezettségek alól.

Megfelelő garanciális szabályok híján a felszámolási eljárásban egymást követő tulajdonosok kibújhatnak a kármentesítés felelőssége alól, azt végső soron az államra hagyják, amely azonban a hatóságok nehézkessége miatt, illetve források hiányában gyakran évtizedes késéssel, csak a súlyosbodó egészségügyi és környezeti kockázatok hatására számolja fel a szennyezéseket – mutattak rá.

Mint írták, az azonnali intézkedések megtételéhez szükséges állami források elégtelensége különösen aggályos környezet- és egészségvédelmi ügyekben, ahol a késlekedés visszafordíthatatlan károsodásokat, a környezeti állapot jelentős romlását okozhatja.

A jogi anomáliák és az aktív hatósági közreműködés elmaradása, késlekedése sértheti az élethez, az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jogok érvényesülését, miközben a beavatkozás költségeit is többszörösére növeli.

Szerintük a visszás helyzet egyik fő oka, hogy a hazai jogi szabályozás a környezeti felelősség átvállalása kapcsán nem követel meg pénzügyi biztosítékot, holott azt a környezetvédelmi törvény már elfogadása óta, két évtizede előírja.

A kormány azonban mindmáig nem alkotta meg a környezetvédelmi biztosítékadási, illetve biztosítási kötelezettséget előíró szabályokat, ezért a „szennyező fizet” alapelv sok esetben nem érvényesíthető. Ehhez járul a felszámolási eljárás elégtelen jogi környezete, amely lehetővé teszi az eljárás lezárását anélkül, hogy a környezeti következmények érdemi feltárása és különösen felszámolása megtörténne – írták.

Kitértek arra is, hogy a selypi gyártelep esetében az is növelte a környezeti és egészségkockázatot, hogy a terület új tulajdonosai az engedélyektől eltérve, az azbesztmentesítési kötelességet figyelmen kívül hagyva bontották el az üzemi épületeket. Ezt részben az is lehetővé tette, hogy az azbesztmentesítési munkák esetében mind a jogi szabályozás, mind a hatósági rendszer megosztott.

A megkeresett szervek válaszai szerint a komplex hatósági vizsgálat garanciáit a hatósági eljárások integrálása teremtheti meg – írták hozzátéve, hogy a lőrinci esetben azonban külön kockázatot jelentett, hogy a bontáshoz már nem is kell minden esetben hatósági engedély, így a környezetvédelmi hatóságot sem vonják be, ezért a környezetvédelmi követelmények esetenként meg sem jelennek.

[htmlbox beszedleiro]

 

Rámutattak: a hatóságok együttműködési nehézségei, vitái is hozzájárultak ahhoz, hogy az előírások kikényszerítése, a teljesítés ellenőrzése nem volt kielégítő. Megfelelő lakossági tájékoztatás hiányában a potenciálisan veszélyeztetett polgárok nem voltak tudatában az egészségi kockázatoknak, ezért a biztos és helyettese felhívta a figyelmet a környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetekben a megfelelő hatósági tájékoztatás fontosságára. 

Közölték, Székely László és Bándi Gyula az egészséges környezethez való jog érvényesülése érdekében a visszás helyzetet orvosló jogszabályi változásokat kezdeményez.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.