Bajnai vallott a Sukoró-ügyben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Politikai és nem gazdasági kérdésként találkozott a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházással Bajnai Gordon miniszterelnökké választása, 2009 tavasza után – az Együtt-PM szövetség vezetője erről a Szolnoki Törvényszéken Sukoró-ügyként közismert büntetőper pénteki tárgyalásán beszélt tanúkénti meghallgatásán.
A volt kormányfő szerint 2009-ben az akkor ellenzéki Fidesz parlamenten belül és kívül is változó érveléssel folyamatosan támadta a projektet.
Bajnai Gordon elmondta: kormányfőként a témában benyújtott parlamenti interpellációk és kérdések után felkérte Oszkó Péter pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az ügyet, különösen annak a telekcserére vonatkozó részét. Az alapos vizsgálat szerint nem történt olyan jogszabálysértés, ami beavatkozásra adna okot. Ezt követően 2009 nyarának végén arról értesült, hogy az ingatlancsere kapcsán ügyészségen lévő értékbecslés mintegy 600 millió forinttal kevesebb, mint a nemzeti vagyonkezelőé, ezért úgy határozott, hogy a kérdésben döntsön a független magyar bíróság – ismertette.
A politikus tanúvallomása során kitért arra, hogy a Joav Blum nevével jelzett fejlesztési elképzelést már 2007-ben mint turisztikáért felelős miniszter megismerte, de akkor még Magyarország csak lehetséges európai helyszínként szerepelt többek között Barcelonával együtt. Később, 2008 májusában nemzeti gazdasági és fejlesztési miniszterként találkozott újból a témával, a beruházás értékét akkor körülbelül egymilliárd dollárra becsülték, és közvetlen módon 2500 új munkahelyet teremtésével járt volna együtt. Bajnai Gordon szavai szerint nem pusztán egy kaszinóberuházást, hanem egy történelmi helyekre alapozott komplex szórakozási lehetőséget kínáló projektet akartak megvalósítani a külföldi befektetők. Vallomásában jelezte azt is, hogy a befektetőcsoport egy idő után lemondott a magyar állami pénzügyi támogatásának lehetőségéről, mert az összegét tekintve nagyon csekély lett volna a beruházás nagyságrendjéhez viszonyítva.
Bajnai Gordon a bíróság kérdésére elmondta: a befektetők és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008. május 26-ai protokolláris jellegű találkozójára nem kapott felkészítőt, a megbeszélésről készült emlékezetőt silány és slendrián anyagnak minősítette. Abban például a teendők között egy nemzetközi sajtótájékoztató megtartása is szerepelt 2008 szeptemberi határidővel, ami sohasem valósult meg – jegyezte meg.
A tanúvallomás során az ügyész több kérdést tett volna fel Bajnai Gordonnak a 2008 júliusa után történtek kapcsán, de ezeket a bíróság nem engedélyezte, mondván, a vádiratban foglaltak csak eddig az időpontig terjednek.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.
A per lényege, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
(Forrás: MTI)
