Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem kezeltette epilepsziáját, ezért okozott halálos balesetet a férfi, aki első fokon letöltendő fogházat kapott.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. április 21-én egy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki 2013 augusztusában Budapesten, az Örs Vezér téren okozott halálos közúti balesetet – írja közleményében a a Fővárosi Törvényszék. A vádlott az általa vezetett személygépkocsiban egy kereszteződésben rosszul lett és elvesztette a jármű felett az uralmát.
A gépjármű folyamatosan gyorsulva, védőoszlopokat kidöntve elütötte az aluljáró lépcsőfeljáróján, illetve a járdán közlekedő gyalogosokat, akik közül az egyik a baleset következtében elhunyt, egy maradandó fogyatékosságot eredményező súlyos sérüléseket, további egy ember 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést, míg két sértett könnyű sérüléseket szenvedett. Az ügyész perbeszédében a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, valamint a vádlott járművezetéstől történő végleges eltiltását indítványozta. A védő elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan enyhe büntetés kiszabását kérte. Az ítélet szóbeli indokolásában a bíró kifejtette, hogy a bíróságnak – tekintettel arra, hogy a baleset bekövetkezése, annak körülményei az eljárásban nem voltak vitatva – elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vádlottnál bekövetkezett epilepsziás roham, vezetésre való alkalmatlansága felróható-e a vádlottnak és ehhez kapcsolódóan megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége. A vádlott és a tanúk vallomása, az orvosi dokumentációk, valamint a vádlottat korábban kezelő orvosok és igazságügyi orvosszakértők vallomása és véleménye alapján megállapítható volt, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy epilepsziás megbetegedésben szenved, ennek ellenére azt nem kezeltette. Az évente két alkalommal előforduló éjszakai rohamokat követően sem keresett fel neurológiai szakrendelést, továbbá a házi orvosa által alvászavarra felíratott – elsősorban epilepszia kezelésére szolgáló – gyógyszert, melynek több mint 10 évvel azelőtt kiírt napi adagja egy 4-5 éves gyermek kezelésére lett volna egyébként is elegendő, sem szedte megfelelően.
A bíróság megállapította, hogy a vádlott tudatos gondatlansággal követte el a bűncselekményt. Azzal ugyanis, hogy a betegségének kezelésére nem mutatott az orvosokkal együttműködési hajlandóságot, magát 14 éven át neurológiai szakrendelésen nem vizsgáltatta ki, gyógyszerszedését önkényesen váltogatta úgy, hogy tisztában volt vele, hogy a gyógyszermegvonásnál a korábban már nappali epilepsziás nagy rohamot váltott ki, felvállalta a veszélyt, azaz tudatában volt magatartása lehetséges következményeinek, azonban könnyelműen bízott azok, így a roham, baleset elmaradásában.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
---|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! |
A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó közúti baleset okozásának vétségében és egy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyúttal végleges hatállyal eltiltotta a járművezetéstől és kötelezte a bűnügyi költség viselésére. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, valamint az elhunyt sértett hozzátartozójának megbocsátását, ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy azon túl, hogy a balesetben egy ember életét vesztette, többen megsérültek, valamint a gondatlanság tudatos voltát. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész jogorvoslati nyilatkozatának megtételére három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbeztek.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!