Bankholding: részvényátvétellel folytatódik a fúzió


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MKB Bank Nyrt. közgyűlési felhatalmazással csaknem 100 milliárd forint összkibocsátási értékű, dematerializált törzsrészvényt vett át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banktól.

Az adásvétel azt követően jöhetett létre, hogy a Takarékbank az igazgatóság döntése alapján a részvényértékesítéssel 100,26 milliárd forintról majdnem 187 milliárd forintra emelte az alaptőkéjét. Az MKB Bank részesedése Takarékbankban 85,72 százalékra nő, a részvények átvétele 46,37 százalékos közvetlen részesedést jelent – olvasható a Magyar Bankholding Zrt. irányította bankfúzióról szóló tájékoztatásban, amelyet hétfőn tettek közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Az MKB Bank vállalta azt is, hogy megszerzi a Magyar Posta Zrt. 17,66 százalékos Takarékbank-részesedését. A 17,71 milliárd forint össznévértékű részvényt október végéig vásárolják meg a közlemény szerint.

A Takarékbank integrációjával a mérlegfőösszeget tekintve Magyarország második legnagyobb nagybankja jön létre 2023 májusáig. A bankfúzió részeként múlt héten jogilag egyesült a Magyar Bankholding Zrt. két tagbankja, a Budapest Bank Zrt. és az MKB Bank. Az új intézmény majdnem 311,320 milliárd forint törzstőkével átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.