Bemutatjuk az AB új elnökét és új tagjait
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Korábbi cikkeinkben végigkísértük az új alkotmánybírák jelölésének folyamatát. Az Alkotmányügyi Bizottság jelölését követően a jelöltek az Országgyűlés és a közvélemény számára is ismertté váltak. A mai napon pedig Fidesz-KDNP és az LMP képviselőinek szavazataival a négy jogászt az AB tagjai közé választották. Mindannyian kiemelkedő teljesítményt értek el saját szakterületükön és az alkotmányjoggal is behatóan foglalkoztak munkájuk során. Az Alkotmánybíróság eddig üresen álló elnöki tisztségét pedig a mai naptól Dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró tölti be.
Az Országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával megválasztotta az Alkotmánybíróság új tagjait, akik az Alaptörvény szerint tizenkét évre nyerték el megbízatásukat.
[multibox]
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagú testületének harmadik női tagjává választották meg Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikót, aki korábban az Alkotmánybíróság munkatársa volt, majd a Kúrián bírónak nevezték ki, a mai napig pedig a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumán belül az Önkormányzati Tanács tagja volt. Munkája során elsősorban az önkormányzati rendeletek feletti törvényességi felügyelet, a véleményszabadság, valamint a gyülekezési joggal és a választójoggal illetve a Nemzeti Választási Bizottság határozataival foglalkozott. A bírónő az Acta Humana Emberi Jogi Közlemények kiadványának szerkesztőségi tagja. Bírói tevékenysége során nemzetközi tapasztalatokat is szerzett a Francia Semmítőszéken és az Államtanácsnál tett tanulmányútja során.
Dr. Horváth Attila jogtörténész 1986-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán emellett pedig az ELTE Történettudományi Karán történelem tanári szakon végzett. Tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán egyaránt. A jogtörténeti munkája során a magánjogi kutatások mellett az alkotmánytörténet is érdeklődése tárgyát képezte, oktat többek között a XX. század diktatúráinak alkotmánytörténetéről és a magyar alkotmány- és jogtörténetről valamint a szovjet típusú diktatúra alkotmánytörténetével kapcsolatosan is végzett kutatásokat.
Munkássága során több külföldi ösztöndíjban is részesült (A német kereskedelmi jog recepciója, A német magánjog története, A német részvénytársasági jog kialakulása). Oktatói és kutatói tevékenysége mellett több társaságnak is meghatározó tagja, így például a Magyar Jogász Egylet Jogtörténeti Szakosztályának titkára, Országos Széchenyi Kör elnökségi tagja és a magyar jogi szakirodalom számítógépes feldolgozásának közreműködője a Jogtudományi Intézetben. Az új alkotmánybíró a publikáció területén is jeleskedik, tanulmányai és egyéb publikációi mellett számos önálló kötet is kiadott (például: Fejezetek a szovjet típusú szocializmus magyarországi alkotmánytörténetéből, A részvénytársaságok és a részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon, A magyar magánjog legfontosabb intézményeinek története)
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Dr. Schanda Balázs 1968-ban született. 1993-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Graduálása után továbbtanult, Trierbe, Bonnba, Birminghambe majd New Yorkba vitte tudásvágya. PhD-fokozatát 2003-ban szerezte meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: PPKE) Jog és Államtudományi Karán az Alkotmányjog Tanszékének vezetője, 2007-2013 között a Kar dékánja, 2012 óta pedig a jogi kar oktatója. Szakterülete a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, a magyar és összehasonlító állami egyházjog, egyházi közjog, az alkotmányosság elvei és az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelme.
Többszörösen kitüntetett szakember, (Pro Facultate Díj, A Magyar Érdemrend tisztikeresztje) az MTA köztestületének tagja. Dr. Horváth Attilához hasonlóan ő is jelentős publikációs tevékenységet folytat. A PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola témavezetője, a PPKE Hittudományi Doktori Iskolában témakiíró, a PPKE Politikaelméleti Doktori Iskola törzstagja és az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolában is teljes jogú külsős tag. Mindemellett a European Consortium for Church and State Research elnöke, az International Consortium for Law and Religion Studies tagja, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Társadalomtudományi Bizottság tagja 2011-12, valamint a Iustum Aequum Salutare, Tanácsadó testület: Revista General de Derecho Canónico y Derecho Eclesiástico del Estado, Oxford Journal of Law and Religion, Studia z Prawa Wyznaniowego, In Medias Res szerkesztőbizottságainak tagja.
Dr. Szabó Marcel a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztos-helyettes az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál. 1994-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett. A diploma átvételét követően Párizsban folytatta tanulmányait. 1996-1997 között a Cambridge-i Egyetem nemzetközi jogból szerzett diplomát, majd 2000-ben jogi szakvizsgát tett. 1997 óta a PPKE-JÁK tanársegédje, 1998-tól egyetemi adjunktus, 2003-tól egyetemi docensként, európajog, nemzetközi közjog, nemzetközi környezetvédelmi jog a jogász alapképzésben tárgyakat, valamint a Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézetben oktatott.
A PPKE-n 2003-ban szerzett, PhD fokozatot, 2012-ben pedig habilitációt. 2003-tól a PPKE Jog- és Államtudományi Karán az Európajogi Tanszék vezetője, 2004 és 2011 között a Kar Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszékének vezetője, 2012-től az Európajogi Tanszék vezetője, 2003. szeptembere – 2010. júniusa között a PPKE JÁK dékán-helyettese volt. Többek között a Marymount College, Los Angeles-ben, a Cambridge-i Egyetemen és a San Francisco-i Egyetemen továbbá a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemen is vendégelőadóként oktatott. 1993-1994 között a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársa. Innen a Dunai Kormánybiztos Titkárságára vezetett szakmai útja. 2011- 2012 között a magyar Kormány képviselője a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, ezalatt a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. 2012. október 8-án az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesévé választotta.
Dr. Sulyok Tamás az AB új elnöke. Jogász családból származik, apja és bátyai is a jogi pályán helyezkedtek el. A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban, majd a Csongrád Megyei Bíróságon helyezkedett el bírósági fogalmazóként. Mivel a büntetőjog nem nyerte el a tetszését, ezért a civilisztika irányába indult el, 1982-től 1991-ig jogtanácsos volt a kiskunfélegyházi a termelőszövetkezetnél, majd 1986-tól Szegeden.
A megválasztott alkotmánybírák az Abtv. szerint hivatalba lépésüket megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesznek. Az Alkotmánybíróság tagjai a megválasztásukat követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozat benyújtására kötelesek. Az alkotmánybírák az elődeik megbízatásának megszűnését követő napon, ha pedig elődeik megbízatásának megszűnését követően választották meg, vagy elődeik megbízatása meghosszabbodott, a megválasztásáról szóló határozatban megjelölt napon lép hivatalba. A megválasztott alkotmánybírákat az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg.
