Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„A mai napon javaslatot nyújtottunk be az Országgyűlésnek, mellyel megtettük az első lépést a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) hazai alkalmazása érdekében” – jelentette be pénteki Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter, aki a kormány részéről egyúttal üdvözölte az európai szabályozást, amelynek kidolgozásában -, mint hozzátette – „kezdeményezőként mi is aktívan részt vettünk”.
Kupecki Nóra, a minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár saját bejegyzésében hozzáfűzte: néhány hete lépett hatályba a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA), „amelynek mielőbbi alkalmazhatóvá tétele kiemelt céljaink között szerepel”. Büszkén jelentette, hogy a parlamenti módosító javaslattal fontos lépést tettek ennek megvalósítása érdekében.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a digitális fejlődés és a közösségi média platformok térnyerése miatt kiemelten fontossá vált, hogy az online térben is megfelelő védelmet garantáljon az állam a polgárok részére.
Azonban be kell látni, hogy mivel a digitális térben nem léteznek fizikai korlátok, annak szabályozása csak úgy lehet hatékony, ha határon átnyúló jellegűnek kezeljük a területet – mutatott rá.
Éppen ezért az európai szintű szabályozás kezdeményezői között voltunk és mindvégig segítettük az uniós jogalkotási folyamatot.
„A munkánk ezzel korántsem fejeződött be, mert továbbra is vizsgáljuk a részletszabályokat, valamint fenntartjuk azt a jogot, hogy szükség esetén szigorúbb szabályokkal fogjuk biztosítani, hogy a magyar emberek hatékony védelemben részesüljenek az online térben. A most benyújtott javaslattal pedig kijelöljük azt a hatóságot, amely a jövőben a fogyasztói panaszokkal foglalkozik majd” – közölte a Facebookon Kupecki Nóra.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!