Beszámoltak az igazságszolgáltatás vezetői

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Darák Péter, Handó Tünde és Polt Péter adott számot az általuk vezetett szervezetek 2015-ös tevékenységéről az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. Kiderült: Darák Péter főbíró szükségesnek tartja a közigazgatási bíráskodás önállósodását.

A bíró egyedül, jogállami intézmények nélkül nem sokat tehet – mutatott rá Darák Péter főbíró, a Kúria 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolójának ismertetése során az Országgyűlés igazságügyi bizottságában kedden.

A bírót köti a törvényesség, de még inkább az igazságosság. A bírói kar törekszik arra, hogy a jogászi intézményekben minél nagyobb teret adjon az igazságosság kibontakozásának – mondta a főbíró.

A Kúria önkormányzati jogalkotás törvényekkel való összhangját vizsgáló tevékenysége kapcsán Darák Péter elmondta: foglalkoztak olyan rendeletekkel, melyek a lakosság egyes csoportjait az adott település elhagyására ösztökéltek, illetve a közösségi együttéléssel kapcsolatosak, továbbá a települési adókkal és a telektulajdonosok közti indokolatlan megkülönböztetés eseteivel.

A Kúria jogegységesítő tevékenységének részeként vizsgálta a hatályon kívül helyezés, a tényleges életfogytiglan, illetve a törvényes vád egyes kérdéseit.

Darák Péter kérdésre válaszolva elmondta: szakmai szempontból szükségesnek tartja a közigazgatási bíráskodás önállósodását és szakmaiságának további növelését, mert e téren Magyarország még mindig lépéshátrányban van a Nyugathoz képest. „Hosszabb távon nem tartom elkerülhetőnek a szervezeti önállósodást” – fűzte hozzá a közigazgatási bíráskodás kapcsán a Kúria elnöke.

A bírói korrupcióra vonatkozó kérdés kapcsán Darák Péter úgy vélekedett: nagyon kevés ilyen ügy lehet.

A Kúria tavalyi tevékenységéről szóló dokumentum elfogadását a fideszes, illetve szocialista képviselők támogatták, egyedül egy jobbikos honatya tartózkodott.

 

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (OBH) 2015-ös évről szóló beszámolójában kiemelte, hogy csökkent a bíróságok ügyhátraléka és rövidültek az eljárások. A Fővárosi Törvényszéken például 2012-höz képest 43 százalékkal csökkentek a két éven túli ügyek.

A közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései kapcsán az elnök azt emelte ki: fontos, hogy javuljon a szakmaiság és legyen közigazgatási felsőbíróság.

Az OBH elnökének beszámolóját a bizottság kormánypárti többsége elfogadásra javasolta, a szocialisták nemmel szavaztak, egy jobbikos képviselő pedig tartózkodott.

Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló beszámolójában kiemelte: a regisztrált bűncselekmények száma évek óta folyamatosan csökken, 2015-ben az előző évihez képest 15 százalékkal. Ezen belül lényegesen csökkent például a lopások, illetve okirattal, szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmények száma, és csökkent az emberöléseké is.

Nőtt ugyanakkor az életfogytiglani szabadságvesztések száma, ám az ügyészség szerint a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata továbbra is túl enyhe, ezért emelkedtek az ügyészi fellebbezések  – ismertette a legfőbb ügyész.

Stagnál a közlekedési bűncselekmények és emelkedik a gazdasági bűncselekmények száma, ahol jelentős szervezettség is kimutatható, ami a felderítést nehezíti az okozott kárt pedig növeli. A bűnös úton szerzett javak elvonása kiemelt feladat – hangsúlyozta a legfőbb ügyész.

A váderedményesség tavaly javult 2014-es 96,6 százalékhoz képest 97,3 százalékra.

A korrupciós ügyekről szólva a legfőbb ügyész hangsúlyozta: kiváló a kapcsolatuk az EU csalás elleni hivatalával. AZ OLAF 2015-ben több mint tucatnyi alkalommal fordult a magyar ügyészséghez, mely minden ügyben elrendelte a nyomozást és körülbelül az esetek felében vádat is emelt.

Polt Péter elmondta, hogy míg 2006 és 2010 között 2818 korrupciós ügyben indult eljárás, addig 2011 és 2015 között 6702 alkalommal, ami azonban nem azt jelenti, hogy több az ilyen ügy, hanem hogy jobb a felderítés. A Legfőbb Ügyészségen idén januárban létrejött a kiemelt korrupciós ügyek és szervezett bűnözés elleni főosztály, amely remélhetőleg további eredményeket hoz majd. „Előreléptünk, de nem lehetünk elégedettek” – mondta a korrupciós ügyekről szólva a legfőbb ügyész.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

Bárándy Gergely szocialista képviselő a bizottsági ülésen arról beszélt: bár az ügyészek túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, az ügyészségi vezetés és egy maroknyi kollégája miatt a magyar ügyészség egy 21. századi diktatúra pillérévé vált. Az ellenzéki politikusok ellen koncepciós pereket indít az ügyészség, miközben  segíti a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupció azzal, hogy az ilyen ügyekben nem tesz semmit. A bizottság kormánypárti tagjai visszautasították a felvetést, Polt Péter pedig azt hangsúlyozta: az ügyészség is követhet el hibákat, de törvényesen dolgozik és semmiféle politikai befolyásnak nem enged, csak jogi szempontból vizsgálódik.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti tagjai támogatták az ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló dokumentum elfogadását, míg a szocialista és jobbikos politikusok nemmel szavaztak.

(MTI)

---