Bírákat és ügyvédeket kérdeztek a bíróságok függetlenségéről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal 2015 óta minden évben kiadja bíráknak szóló integritás kérdőívét a bírósági szervezet integritását érintő folyamatok, körülmények megismerése érdekében.

Az OBH folyamatosan törekszik arra, hogy a kérdések egyértelműek és aktualizáltak, a kérdőívek pedig olyan terjedelműek legyenek, hogy a célcsoport kitöltési kedve megmaradjon, ugyanakkor a válaszok sok információval szolgáljanak.

2019-ben a bírák a 2018. évi felméréssel azonos tartalmú, rövidebb, koncentráltabb kérdőívben nyilatkozhattak, ezúttal is önkéntes és anonim módon, elektronikus felületen.

A 2015 óta folyó felmérésben ez évben vettek részt a legtöbben, az eredmények pedig pozitív képet mutatnak.

A kitöltő bírák 96,52 %-a nyilatkozott akként, hogy függetlennek tartja magát. Erre és további kérdésekre adott válaszok is arra utalnak, hogy a bírák felismerik és tudatosan kerülik az integritást veszélyeztető helyzeteket, a korrupciós kockázatokat, függetlenül és befolyásmentesen ítélkeznek.

2019. első negyedévében az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (ENCJ) is végzett online, anonim felmérést a hivatásos bírák körében a bírák egyéni függetlenségét érintően. Az eredményekről készült összefoglaló a nyár folyamán elkészült, az elérhető a szervezet honlapján.

25 országból, összesen 11.335 bíró töltötte ki a kérdőívet – köztük első alkalommal magyar bírák is. Idén ügyvédek számára is lehetővé tették egy bírákra vonatkoztatott kérdőív kitöltését, azonban 25 országból mindössze 4250 ügyvéd töltötte ki azokat, így a jelentés maga is több ponton kiemeli, hogy ezen válaszok legfeljebb orientáló jellegűek lehetnek, az értékelésnél mindenképpen figyelemmel kell lenni az alacsony kitöltési arányra.

Az OBH és az ENCJ kérdőívet is nagyságrendileg ugyanannyi bíró töltötte ki, de az ENCJ felmérés esetében ezzel kapcsolatban pontos információk nem állapíthatók meg, mert pusztán sávos diagram láttatja mind az arányok, mind – az egyébként 2014-ből származó – létszám tekintetében a kitöltőkre vonatkozó adatokat.

Az OBH integritás kérdőívét 2019-ben 489 bíró töltötte ki, mely a 2019. február 28-i 2952 fős tényleges bírói létszámnak a 16,56 %-a.

A magyar kérdőív összeállításánál minden esetben kiemelt szerepet játszik a befolyásoló kérdésfeltevés elkerülése és azokat a kérdéseket, amelyek hiányosságokra kérdeznek rá, ellenőrző kérdések feltevése követi annak érdekében, hogy a válaszadó által tapasztalt hiányosság formája vagy oka kiderüljön. Az ENCJ kérdőív ezeket az ellenőrző kérdéseket nélkülözi és a benne szereplő kérdések megfogalmazása általában a hiány meglétét sugallja, ami megnehezíti az objektív válaszadást.

 A 2019. évi OBH felmérés eredményei azt mutatják, hogy a bírák egyre magasabb arányban érzik közérthetőnek a bírósági döntéseket. Az erre utaló célzott kérdést kitöltők több, mint 88%-a véli úgy, hogy a bírósági döntések érthetők a társadalom számára.  Az eredményben megmutatkozik mindazon központi és helyi igazgatási intézkedések hatása, melyek évek óta támogatják a bírósági döntések közérthetőségének javulását.

Az igazgatási döntések átláthatóságának megítélése is javult az utóbbi időszak igazgatási döntései nyomán: míg korábban  a kitöltők 70%-a nyilatkozott pozitívan erről, addig a 2019. évi felmérésben ez az arány már több mint 76% volt. Mindez tudatos vezetői intézkedésekre vezethető vissza, hiszen az elmúlt időszakban – éppen a kérdőíves tapasztalatok figyelembevételével – az igazgatási döntések megismertetése hangsúlyos feladattá vált.

458 kitöltő nyilatkozott úgy, hogy az ügyelosztási rend – legalább közepes mértékben – biztosítja a pártatlan és független ítélkezést. Ez a szám 2018. évben 379 volt. A “teljes mértékben” választ adók aránya a mérések óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

Emellett összességében csökkent azok aránya, akik szerint inkább nem, vagy egyáltalán nem biztosítja az ügyelosztási rend a pártatlan és független ítélkezést: 2017-ben 5,56%, 2018 4.6%, 2019 3,27% gondolta így.

Ezen kívül a kiértékelés módszere, az eredmények nem kellően áttekinthető szemléltetése és az elnagyolt, felszínes szöveges értékelés is rontja ez utóbbi kérdőív felhasználhatóságát.

A legfőbb kérdésben a két kérdőív kitöltői ezzel együtt is egyetértettek: az ENCJ kimutatás szerint a magyar kitöltő bírák tízes skálán egyéni függetlenségüket a 9 körüli összes válaszadói átlaghoz közelinek értékelték, attól pusztán kicsivel maradtak el, az OBH 2019. évi integritási felmérésében pedig az egyéni függetlenségre vonatkozó kérdésre a válaszadó bírák 96,52 %-a nyilatkozott akként, hogy függetlennek tartja magát.

Az ügyvédek ugyanakkor a bírák függetlenségének megítélésére irányuló kérdésre adott válaszaikban a lehetséges tízből csak 5,2-es értéket adtak, melynek okát még akkor is vizsgálni érdemes, ha tudjuk, hogy a válaszadók száma igen alacsony volt.

A felmérés a módszertani hiányosságaival együtt is rávilágít egyes területek fontosságára, segítve ezzel az igazgatási vezetők munkáját. Az így nyert ismereteket hasznosítva lehetőség nyílik az egyes problémák és okaik feltárására, ez utóbbiak kiküszöbölésére.

Az ilyen úgynevezett percepciós vagy érzületi kérdőíveknél, mint az ENCJ kérdőíve is több torzító tényező hatását kell figyelembe venni a kiértékelésnél.

Így nem lehet eltekinteni attól, hogy a vizsgált témakört vagy szervezetet kifejezetten támogató vagy azzal szemben ellenérzéseket tápláló személyek közül fog kikerülni a visszajelzést adók nagy hányada, ezzel szemben a kérdések iránt különösebb érdeklődést, érzelmi elköteleződést nem mutató potenciális válaszadók nem, vagy csak nagyon kis létszámban szánják rá magukat a kérdőívek kitöltésére.

A válaszok függnek továbbá attól is, hogy a válaszadó milyen aktuális külső ingerek hatására, mikor tölti ki a kérdőíveket.

A kérdőíves felmérés hiányosságait legegyszerűbb módon akként lehet kiküszöbölni, ha mellette más információszerzési módszereket is alkalmazunk.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


100 millió eurós bírságot kapott a Google Olaszországban
2021. május 14.

100 millió eurós bírságot kapott a Google Olaszországban

102 millió eurós bírságot szabott ki az olasz versenyhivatal a Google-re. A 36 milliárd forintnak megfelelő összeget azért kell befizetnie az amerikai cégóriásnak, mert a hatóság szerint visszaélt piaci dominanciájával.