Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Zuzana Caputová szlovák államfő pénteken bejelentette, hogy nem ért egyet a szlovákiai ügyészségek rendszeréből kilógó különleges ügyészség (ÚSP) tervezett megszüntetésével, és ezzel csatlakozott a progresszív-liberális ellenzéki pártok álláspontjához.
A különleges ügyészség a szlovák Legfőbb Ügyészség részeként, de attól részben függetlenül működő szerv, amelyet csak néhány éve hoztak létre, s amelynek megszüntetésére most a büntető törvénykönyv tervezett módosítása részeként kerülhet sor, az erről szóló törvénymódosítási javaslatot ezen a héten hagyta jóvá a kormány. Az indítványt előterjesztő szaktárca azzal indokolta a javaslatot, hogy el kell távolítani az ügyészségek hálózatában fennálló rendellenességeket, valamint ki kell vonni az ügyészséget a politikai befolyásolás lehetősége alól.
Zuzana Caputová – aki elnökjelöltsége előtt a jelenleg legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a liberális Progresszív Szlovákia egyik vezetője volt – pénteken annak a véleménynek adott hangot, miszerint az ÚSP megszüntetése „az ügyészség működésébe történő politikai indíttatású célirányos beavatkozás, amely megengedhetetlen”. Hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy a vonatkozó törvénymódosítást megvétózza vagy alkotmánybírósági beadvánnyal él ellene.
A Daniel Lipsic korábbi belügy- és igazságügy-miniszter által vezetett ÚSP-t a múltban már számos bírálat érte, leginkább a jelenlegi kormánypártok képviselőinek részéről, akik szerint az ügyészséget politikai ellenfeleik – a szeptemberi előrehozott választásokig kormányzó liberálisok – az ő politikai ellehetetlenítésükre használták fel. Ugyanezeket a bírálatokat fogalmazták meg a rendőrség különleges egységéről, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségről (NAKA) , amelynek nyomozói az elmúlt évek több különböző eljárást indított a jelenlegi kormánypártok vezető tisztségviselői és hozzájuk közel állónak tartott személyek ellen, s ezekben az ügyekben az általuk felhozott vádakat nem tudták bizonyítani.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
