Bíróságok a digitális univerzumban: bemutatkozik a Digitális Bíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korszakváltás és munkamódszer váltás zajlik a magyar bírósági szervezetben – emelte ki megnyitójában az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese a Bíróságok a digitális univerzumban című, háromnapos esemény első napján.

Dr. Gyarmathy Judit hangsúlyozta: a fejlesztésekkel egyrészt a bírósági munka megkönnyítése a cél, másrészt azonban a versenyképesség javítás, hiszen ebből a szempontból nem mindegy, milyen gyorsan jegyeznek be például egy céget a cégbíróságon, vagy milyen ütemben zajlanak a bírósági eljárások.

A program a bírósági digitalizáció történetének bemutatásával folytatódott. Dr. Lódi Petra, az Elektronikus Eljárások Főosztályának bírája az elektronikus hozzáférés kapcsán elmondta: míg 2011-ben csak a cég ügyekben volt elérhető az elektronikus kommunikáció, ma minden ügyszakban jelen van. A távmeghallgatással kapcsolatban elhangzott: 9 hónap alatt több mint 2 ezer távmeghallgatást végeztek a bírák, amely az idő és a költségmegtakarítást mellett biztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű.

Dr. Antal Veronika az Ítélkezést Támogató Rendszer fejlesztéseit mutatta be, hangsúlyozva: nem csak a bírósági szervezeten belül élhetnek az ügyfelek a fejlesztés előnyeivel. Az anonimizált határozatokhoz való egyszerű hozzáférés például egy egyetemi kutatás vagy egy adóhatósági eljárás során is nagy könnyebbséget jelenthet.

Dr. Kapitány Attila a KÖFOP projekt elemeit mutatta be. A modern, webes ügykezelési rendszerről szólva elmondta: a rendszernek komoly biztonsági háttere van, az ügy alapadatai mellett pedig lehetőséget nyújt például a pertartam kiszámolására, a befizetések lekérdezésére, de egyszerűbbé válik az ügykezelés akkor is, ha egy másik bíróságról kerül át az ügy.

Az előadásokat követően a program résztvevői élesben nézhettek meg egy távmeghallgatást. A Magyar Igazságügyi Akadémián kialakított tárgyalóteremből egy BV intézetet kapcsoltak, és bemutattak, hogyan zajlik egy ilyen kihallgatás. A résztvevők hallhattak azt is, hogy a büntetés végrehajtási intézetben eleve pozitív volt a rendszer fogadtatása, olyannyira, hogy folyamatos az igény a via videó alkalmazásának bővítésére, a meghallgatások pedig napi szinten jellemzőek.

Dr. Péter Zoltán az OBH főosztályvezető helyettese a bemutatón elmondta: az első hónapban 15 távmeghallgatás volt, mára egy hónap alatt az 500-at is meghaladja. A rendszer egyébként videokonferencia formájában távoktatásra is használható, erre is volt már példa.

Az esemény résztvevői a beszédleíró szoftver működését is megismerhették, a bemutatón kiderült: ki a gyorsabb, a gép vagy az ember.

A Bíróságok a digitális univerzumban című rendezvény első napján a hazai egyetemek és a NAV vezetői, képviselői vettek részt. A következő napokban többek között az ORFK, a Belügyminisztérium, a BVOP, a Miniszterelnökség és az ügyvédi kamara képviselői is megismerhetik a digitális bíróság fejlesztéseit – olvasható a birosag.hu-n.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.