Bíróságon kényszeríthető ki a korrupció elleni büntetőeljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot hétfőn.

A jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére.

A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.

Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója korában elmondta: a törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételről szóló kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, az Európai Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme.

A magyar szabályozás történetében új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen mechanizmust vezet be. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz – foglalta össze.

Kiemelte: a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját is.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában elhangzott szakmai észrevételekre reagálva mások mellett arról is beszélt: a kötelező jogi képviseletet a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlóan kell biztosítani ezekben az ügyekben is.

A törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatot ismertetve elmondta: változik az eljárás szerkezete, egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni. A személyes adatok védelme miatt nem kivonatot, hanem anonimizált határozatot kell közzétenni. Hozzátette: a jogi személyekét nem, csak a természetes személyek adatait kell anonimizálni.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kérésére lépcsőzetes eljárási rendet alakítanak ki, az első körben kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be, a rajtuk kívüli kör csak a második körben teheti ezt meg, amennyiben a feljelentő vagy a sértett nem éltek korábban ezzel.

Hozzátette: bővül a bűncselekményi kör a hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb eseteivel is, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény valamennyi esete is az új speciális eljárás alá tartozik majd.

Szintén bővítik az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét és a benyújtási határidőt, a bírósági eljárási szakaszban pedig kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése – sorolta. Bizonyos bűncselekményeknél a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségét kizárták, a bíróság a vádindítvány megalapozottságával kapcsolatos elutasító döntésével szemben fellebbezésre lesz lehetőség – ismertette az előterjesztés és a módosító javaslat támogatását kérve.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 6.

Az Európai Bizottság kész lezárni a Lengyelországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárást

Az Európai Bizottság véglegesítette elemzését a jogállamiság lengyelországi helyzetéről az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljárással összefüggésben, és úgy ítélte meg, hogy Lengyelországban már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, ezért kezdeményezni kívánja az eljárás lezárását – tájékoztatott az uniós bizottság hétfőn.