Bíróságtól kérhető a kapcsolattartásról szóló határozatok végrehajtása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása március 1-jétől a gyámhatóság helyett a bíróságnál kezdeményezhető, nemperes eljárásban. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelentős ügyteher-növekedésre számít az új eljárás miatt.

Benkő Imola, az OBH jogi főosztályának vezetője egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Országgyűlés december 17-én fogadta el a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat, a bíróságoknak így két hónapjuk volt a felkészülésre, amelyet az OBH koordinált.

Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró elmondta: ha a szülők nem tudnak megállapodni a kapcsolattartásról, a bíróság dönt, figyelembe véve az eset összes körülményét és a gyermek érdekét. Kiemelte: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével szeretetteljes, meghitt kapcsolatban lehessen, a vele egy háztartásban élő szülője pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A kapcsolattartás szabályainak megszegése esetén március 1-jétől nem a gyámhivatalhoz kell fordulni, hanem a gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz – hívta fel a figyelmet. Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket – ismertette.

A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni – jelezte Várai-Jeges Adrienn.

A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt – közölte a családjogi bíró.

Várai-Jeges Adrienn hozzátette: a jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el – jelezte.

Várai-Jeges Adrienn kérdésre válaszolva elmondta: számos “kreatív” megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő – hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást – kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.

Szigeti István bíró, az OBH jogi főosztályának munkatársa kérdésre válaszolva azt mondta: sok ilyen ügyre számítanak – a legtöbbre a budapesti régióban -, de ennek a nagyságrendjéről nem tudnak nyilatkozni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 19.

Az EP kiterjesztené a jogállamisági vizsgálatot az uniós értékek teljes körére

Az Európai Parlament (EP) képviselői csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem terjesztette ki jogállamisági vizsgálatát az uniós értékek teljes körére, és így számos problémával nem foglalkozott – derült ki az EP plenáris ülésén az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről csütörtökön elfogadott állásfoglalásból.