Bíróságtörténeti kiállítás nyílt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Válogatás a Debreceni Királyi Ítélőtábla dokumentumaiból címmel nyílt bíróságtörténeti kiállítás – olvasható a birosag.hu-n.


A teljes magyar bírósági szervezet előtt tisztelgünk akkor, amikor a Debreceni Ítélőtábla létrehozásának és újraindításának 10 éves jubileumán megemlékezünk elődeinkről – ezzel a gondolattal nyitotta meg Dr. Balla Lajos a Debreceni Ítélőtábla elnöke, az ítélőtábla újraindításának 10. évfordulójára rendezett ünnepséget.

A jeles eseményhez „Legyen ez az épület mindenkor az igazság temploma” – Válogatás a Debreceni Királyi Ítélőtábla dokumentumaiból címmel bíróságtörténeti kiállítás is kapcsolódott, melyet Szendiné Dr. Orvos Erzsébet a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója nyitott meg. Az ítélőtábla aulájában elhelyezett tárolókban eredeti okiratokat, határozatokat, tárgyalási jegyzőkönyveket láthatunk. Köztük a Királyi Ítélőtábla épületének átadásáról 1897-ben készült jegyzőkönyvet illetve Dr. Réczei Sándor ítélőtáblai bíró Debrecen román megszállásának idején (1919-1920) írt naplóját. Korabeli fényképek idézik a bírákat, a debreceni Királyi Törvényszék épületét és tervrajzát. A kiállítás anyagát a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár bocsátotta a Debreceni Ítélőtábla rendelkezésére.
 
A kiállítás a nagyközönség számára hétfőtől csütörtökig 14. és 15 óra között látogatható.  


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.