Bizonyíték hiányában a bíróság első fokon felmentette Bige László vállalkozót a vesztegetés vádja alól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bizonyítottság hiányában felmentette egy 2009-es vesztegetési ügy miatt emelt vád alól Bige Lászlót, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. tulajdonosát keddi, nem jogerős ítéletében a Nyíregyházi Törvényszék.

A bíróság emellett a vállalkozó bankszámláján a több mint 135 millió forint értékű korábbi zárolás megszüntetését is elrendelte. Az ügyészség vádirata szerint a vádlott 2009 végén üzleti kapcsolatba került a cége termékének értékesítésével foglalkozó társaság vezetőjével. Találkozójuk során a vádlott felajánlotta a cégvezetőnek, elintézi, hogy nagy mennyiségű, ötven százalékkal valótlanul leértékelt műtrágyát kapjon, melyet saját vevőkörének – részben számla nélkül – haszonnal tud továbbértékesíteni. Az ajánlat arról is szólt, hogy a számla nélküli értékesítésből befolyt összegeket a férfi mindezért cserébe átadja a vádlottnak.

A vádirat szerint a megállapodás alapján több ezer tonnányi, valótlanul leértékelt műtrágya került a vállalkozóhoz, aki ezt a vevőinek haszonnal értékesítette. A készpénzért, számla nélkül eladott termékekért – a valótlan leértékelés ellentételezéseként – 2010 januártól októberig több alkalommal összesen 135 millió 400 ezer forintot adott át Bige Lászlónak.

A kedden meghozott ítélet indokolásában elhangzott, a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól a vádlottat. A vesztegetés bűntette jogtalan előny ígérete és kötelezettség megszegése esetén valósul meg, ebben az ügyben az utóbbi feltételt viszont nem lehetett bizonyítani, vagyis azt, hogy 2009 őszén valóban megállapodott-e a vádlott és a vállalkozó a műtrágya árának konkrét, 50 százalékos leértékeléséről – ismertette a tárgyaláson Sörös László bíró.

Hozzátette, a bizonyítékok szerint a vállalkozóhoz kiszállított műtrágyáknak csak egy részét, és azt is csak huszonöt százalékos mértékben értékelték le. Továbbá nem lehetett bizonyítani azt sem, hogy történt-e pénzátadás és az első ilyen cselekmény időpontja sem tisztázódott az eljárás során.

Bige László a büntetőeljárás során ellentmondásos vallomást tett, így egyértelműen nem lehetett megállapítani, hogy a 2009-es találkozó alkalmával valóban ígéretet tett-e a vállalkozónak saját cége áruinak valótlan leértékelésére – fűzte hozzá. A tárgyaláson a vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, az ügyészség bűnösség megállapítása miatt fellebbezett, ezért az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Bige László ellen egy másik vesztegetési büntetőügy is folyamatban van, az ügyészség vádja szerint a vállalkozó cége elnök-vezérigazgatójaként 2011 és 2018 között mintegy kétmilliárd forint kárt okozott saját társaságának azzal, hogy arra utasította alkalmazottjait: a zrt. termékeit valótlan okokra hivatkozva selejtesnek minősítsék és emiatt alacsonyabb áron értékesítsék a kereskedőknek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.