Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A parlament keddi döntése alapján szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki mások becsületének csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít. A büntető törvénykönyv szigorítását a bajai videoüggyel indokolták a kormánypártok.
A törvénykönyv-módosítást 207 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos, valamint a KDNP-s Harrach Péter és Pálffy István javaslatára. A kormánypártok és a Jobbik képviselői igennel szavaztak, az MSZP és az LMP jelenlévő képviselői tartózkodtak, az ellenszavazatokat függetlenek adták le a kivételes sürgős eljárásban tárgyalt jogszabályra.
E szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki mások becsületének csorbítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Aki ezt elérhetővé teszi, két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el a bűncselekményt, három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
A gondatlan közzétételt viszont még sem szankcionálják, miután a kormánypártok – bár hétfőn még nem támogatták az alkotmányügyi bizottságban – végül megszavazták az erről szóló szocialista módosító javaslatot. (A Fidesz-KDNP javaslata vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntette volna azt, aki mások becsületének csorbítására alkalmas hang- vagy képfelvételt úgy hoz nyilvánosságra, hogy gondatlanságból nem tud arról, hogy a felvétel hamis.) A módosítások a kihirdetésüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba.
Szükségességüket azzal indokolták a kormánypártok, hogy ne fordulhasson elő újra a bajai videoügyhöz hasonló. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban azt mondta, hogy a „bizonyítékhamisítási botrány” mélyen aláásta a demokratikus intézmények működésének normális rendjét.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
