Bővítenék a bírák soron kívüli értékelését

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kiegészíteni javasolja azt a felsorolást, amely meghatározza, mikor kell soron kívül értékelni egy bíró tevékenységét. A testület keddi ülésén arról is döntött, hogy bizottsági módosító indítványt nyújt be a dizájnerdrogok birtoklásának büntetésére.

A bizottság az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló előterjesztéshez nyújtott be bizottsági módosító indítványokat.

A bírák soron kívüli értékelésével kapcsolatban két változatot is elfogadtak: az egyik szerint akkor kellene soron kívül értékelni a bíró tevékenységét, ha valamely általa tárgyalt per két éven túl van folyamatban, a másik változat szerint ha három éven túl. Az időtényező mellett kitétel, hogy a per iratainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt, kivéve, ha a bíró folyamatban lévő pereinek száma az országosan egy bíróra jutó perek számát legalább tíz százalékkal meghaladja.

A vitában Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke utalt arra, hogy a módosító indítvány az ároktői banda ügyével összefüggésben került a parlament elé. Az ügy részleteiről szólva emlékeztetett arra, hogy az első bűncselekmények elkövetése után két-három évvel kerültek előzetes letartóztatásba a gyanúsítottak. Ezek után eltelt két év a nyomozással mire a bíróság elé került az ügy, a szakértői véleményre – a felszólítások ellenére – több mint két évet kellett várnia a bíróságnak – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyek kilencven százaléka egy éven belül befejeződik, jelenleg 12 ezer két éven túli ügy van, miközben évente 1,3-1,5 millió ügy érkezik a bíróságokra.

Handó Tünde kitért arra, hogy a bírói minősítés nem egyszerű eljárás, azt egy másik bíró végzi, akit így kivonnak az ítélkezésből. Úgy értékelte, fontos, hogy minden bírói mulasztást kivizsgáljanak és értékeljék a bírót, de azt kérte, hogy a három éven túli ügyeket vivő bírókra vonatkozzon a módosítás.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára közölte, hogy a tárca mind a két változatot támogatja.

Az államtitkár a további módosító indítványokkal összefüggésben kérdésre válaszolva elmondta, ha a terhelt mozgását követő eszköz alkalmazásának technikai feltételei nincsenek meg, például nincs lefedettség vagy áramszolgáltatás, akkor annak alkalmazását nem kell elrendelni, ebben az esetben folyamatos őrzéssel hajtják végre a házi őrizetet.

A bizottsági ülésen elhangzott, a pszichoaktív anyagok esetében a módosító indítványban foglaltakkal a cél az volt, hogy közelítsék a büntetési tételeket a már kábítószernek minősített anyagokkal való visszaéléshez és a csekély mennyiséget meghaladó megszerzést, tartást is büntetnék. A javaslat szerint három évig tartó szabadságvesztéssel büntethető az, aki csekély mennyiséget meghaladó (tíz gramm) új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart.

A bizottsági módosító javaslat azt is tartalmazza, hogy abban az esetben sem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

(Forrás: MTI)

---