Börtönbüntetésre ítélték Francois Fillon volt francia kormányfőt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy év letöltendő és három év felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 375 ezer eurós pénzbírságra ítélte hétfőn a párizsi fellebbviteli bíróság Francois Fillont.

A 2017-es francia elnökválasztás konzervatív jelöltjét, volt kormányfőt mellékbüntetésként két évre eltiltották minden választható tisztségtől abban az ügyben, amelyben kiderült, hogy még parlamenti képviselőként fiktív állásban foglalkoztatta a feleségét, Penelope Fillont.

A politikus felesége bűnrészesség miatt két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott, valamint 375 ezer eurós pénzbírságot, s ő sem indulhat két évig választáson. Marc Joulaud-t, aki Francois Fillon miniszteri kinevezése után a parlamenti utóda lett, s tovább foglalkoztatta papíron Penelope Fillont, három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték és öt évre eltiltották a választhatóságtól.

Csak papíron alkalmazta a feleségét

A házaspárnak és a parlamenti utódnak 800 ezer eurós kártérítést is meg kell fizetnie a nemzetgyűlésnek, amely felperes volt az ügyben.

A vádlottak, akik nem jelentek meg ítélethirdetésre a párizsi fellebbviteli bíróságon, fellebbezhetnek a döntés ellen a semmitőszéken. Amennyiben a volt miniszterelnök nem fellebbez, vagy fellebbez, de eredménytelenül, akkor a letöltendő börtönbüntetése kiváltható elektronikus nyomkövető viselésével.

A 2007 és 2012 között francia miniszterelnökként szolgáló Fillon a 2017-es elnökválasztás fő esélyesének számított, de a kampány alatt kirobbant botrány következtében nem jutott tovább a második fordulóba, és a választást végül Emmanuel Macron nyerte meg.

Fillont azzal vádolták, hogy nemzetgyűlési képviselőként évtizedeken át fiktív módon, azaz csak papíron alkalmazta a feleségét parlamenti asszisztenseként, az asszony nem végzett tényleges munkát a felvett fizetésért.

A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség 2017. január végén lapértesülés alapján indított eljárást a konzervatív elnökjelölt feleségének és gyerekeinek tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása miatt. A családtagok több, mint egymillió eurót vettek fel a parlamenttől, de tényleges munkát vélhetően egyikük sem végzett.

Enyhítettek az első fokú ítéleten

Penelope Fillon 1981 és 2013 között – kisebb szünetekkel – felváltva állt férje, majd az ő utóda alkalmazásában „asszisztensként”.

A csalás egy része már elévült, a bíróság az 1998 és 2013 közötti időszakot vizsgálhatta, s az ítélet szerint ezen időszakban a Fillon-házaspár több, mint egymillió euró közpénzt sikkasztott el.

Az elnökválasztási kudarc után a 68 éves volt miniszterelnök visszavonult a politikai életből, s a pénzügyi világban helyezkedett el. Mindvégig ártatlannak vallotta magát.

A fellebbviteli bíróság egyébként enyhített az elsőfokú ítéleten, amely 2020. június. 29-én két év letöltendő és három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Fillont.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.