Bővültek az Igazságügyi Hivatal feladatai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hivatal 2014. október 1-jén jött létre 59 fővel, ez mára 145-re emelkedett.

A megalakulásától számított nem egészen másfél év alatt jelentősen kibővültek az Igazságügyi Hivatal feladatai: a kárpótlási hatósági feladatok, az áldozatsegítés, a pártfogói felügyelet és jogi segítségnyújtás mellett már az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzése, a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi feladatainak ellátása, és az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának működtetése is a hivatal hatáskörébe került – mondta Szeiberling Tamás, a hivatal főigazgatója az MTI-nek adott évértékelő interjújában.

Az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményének, az Igazságügyi Hivatalnak a főigazgatója emlékeztetett rá: a hivatal 2014. október 1-jén jött létre, hogy összefogja az igazságügyi kormányzat számára fontos, az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat erősítő, ugyanakkor – szolgáltató jellege miatt – a minisztériumi szervezetrendszerben nehezebben végrehajtható feladatokat. A hivatal 59 fővel kezdte meg működését, ez a feladatbővülés miatt 145-re emelkedett.

Szeiberling Tamás elmondta: március 1-jétől az erősebb állami kontroll érdekében a hivatal ellenőrzi a bírósági végrehajtók működését jogi, pénzügyi, ügyviteli és etikai szempontból. Tavaly 20 irodát ellenőriztek, egyes esetekben ügyviteli, pénzkezelési hiányosságokat állapítottak meg, ezek orvoslására javaslatokat tettek. Ebben az évben 42 végrehajtói iroda ellenőrzését tervezi a hivatal.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. Részletes program és jelentkezés >>

Mint mondta, korábban nem volt hatékony a végrehajtással kapcsolatos panaszügyek kezelése, most – bár továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar kezeli a panaszokat -, a karnak havonta jelentenie kell a megtett intézkedéseket az Igazságügyi Hivatalnak, amely ellenőrzi azokat. Ennek köszönhetően, bár továbbra is sok panasz érkezik – tavaly összesen 554 panasz vizsgálatáról kaptak tájékoztatást – a panaszkezelés hatékonysága javult – tette hozzá.

A főigazgató a Családi Csődvédelmi Szolgálattal kapcsolatban utalt rá: szeptember 1-jén lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény, így a hivatal már az ezzel összefüggő feladatokat is ellátja, így a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerveként gondoskodott a családi vagyonfelügyelők képzéséről, vezeti az adósságrendezési eljárásokkal összefüggő közhiteles adatokat nyilvántartó Adósságrendezési Nyilvántartást, valamint üzemelteti a Családi Csődvédelmi Szolgálat hivatalos honlapját, a www.csodvedelem.gov.hu oldalt.

Jelenleg a családi csődvédelem igénybevételéhez kérelmet kell benyújtani, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése várhatóan a kérelmek számának emelkedését eredményezheti – mondta.

Szeiberling Tamás szólt arról is, hogy október 12-én kezdett működni az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben. A jogakadémia célja, hogy egységes szemlélettel, tudományos alapokon nyugvó elméleti és gyakorlati képzésekkel támogassa az igazságszolgáltatás „mellékszereplőit”: az áldozatsegítők, jogi segítségnyújtók, pártfogó felügyelők, családi vagyonfelügyelők, önálló bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, közvetítők és felszámolók munkáját.

Azzal, hogy a képzésekkel emelik ezeknek a több ezer embert magukba foglaló hivatásrendeknek a szakmai felkészültségét, javul az igazságszolgáltatás minősége is – jegyezte meg.

A hivatal „klasszikus” feladatairól szólva emlékeztetett rá: az Áldozatsegítő Szolgálat idén tízéves. A tavalyi év nagy eredménye, hogy kiteljesedett a magyar áldozatsegítés rendszere azzal, hogy az Országgyűlés átültette a hazai jogba az Európai Uniónak az áldozatok jogairól szóló irányelvét, a november 1-jétől hatályos új rendszer nagyobb hangsúlyt helyez az áldozatok igényeire. Mint mondta, a hivatal által üzemeltetett, ingyenesen, a nap 24 órájában hívható áldozatsegítő vonalra tavaly 11 ezer hívás érkezett, a kormányhivatalok áldozatsegítői is tízezres nagyságrendben nyújtottak segítséget.

Mivel még mindig nagy a látens áldozatok száma, akik nem jelentkeznek sem az Áldozatsegítő Vonalon, sem a kormányhivatalok áldozatsegítőinél, idén szeretnénk szorosabbra fonni a kapcsolatokat a civil és egyházi szervezetekkel, hogy ezeket az egyelőre rejtőzködő áldozatokat is elérhessék – mondta.

A szintén a hivatal szakmai módszertani támogatása mellett dolgozó pártfogó felügyelők munkájáról szólva elmondta: tavaly több mint 100 ezer ügyben intézkedtek országszerte. A pártfogó felügyelők sok éve magas színvonalon támogatják a büntetés-végrehajtásban a döntéshozók munkáját környezettanulmányokkal, szakértői véleményekkel, és részt vesznek a büntetésként kiszabott alternatív szankciók – mint például a közérdekű munka – végrehajtásában – jegyezte meg.

Hozzátette: cél a közeljövőben  minden régióban olyan közösségi foglalkoztató létrehozása, ahol a pártfogó felügyelők megszervezhetik például az agressziókezelő vagy szociális készségfejlesztő tréningeket a pártfogoltaknak.

(MTI)

---