Bűnszövetségben elkövetett hétmilliárd feletti adócsalás miatti letartóztatás


Bűnszövetségben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt rendelték el csütörtökön két budapesti férfi letartóztatását Pécsen, mivel a gyanú szerint az általuk működtetett, fiktív számlákra épülő cégláncolattal több mint hétmilliárd forintos kárt okoztak a költségvetésnek – közölte a Pécsi Törvényszék.

Közleményükben azt írták: a nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsítottak társaikkal valótlan tartalmú számlákat befogadó és tényleges tevékenységet nem végző cégekből álló, színlelt informatikai szolgáltatásokra létrehozott számlázási hierarchiát építettek fel. Céljuk az volt, hogy a számlát befogadó gazdasági társaságok – a nekik kiállított és általuk befogadott fiktív számlák könyvelésbe beállításával adóelkerüléshez nyújtsanak segítséget.

Az elsőrendű gyanúsított működtette a számlázási láncolatot, a másodrendű gyanúsított a több cégből és több szintből álló fiktív számlagyár működtetésénél az érintett cégek adminisztratív feladatainak ellátásában vett részt. A bűncselekményben érintett 29 cég bankszámlája és a hozzá tartozó bankkártya felett az elsőrendű gyanúsított rendelkezett.

A letartóztatottak 2021-től elfogásukig tevékenységükkel több mint hétmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a gyanú szerint. A Pécsi Járásbíróság egy hónapra rendelte el a büntetett előéletű gyanúsítottak letartóztatását. Az ügyész a bíróság végzését tudomásul vette, a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be, a határozat így egyelőre nem végleges.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. május 25.

Niveus: kérdéseket vet föl az igazgatási szünetet szabályozó törvény

A bíróságok nyári és karácsonyi törvénykezési szünetéhez hasonló, a hivatali, közigazgatási eljárásokra vonatkozó igazgatási szünetet szabályozó törvényt fogadott el az Országgyűlés. A törvény célja, hogy az egyes állami és önkormányzati szervek nyári és karácsonyi szünetet tarthassanak, mégpedig anélkül, hogy ehhez a jövőben törvényi szintű szabályozásra legyen szükség. A törvény ugyanis megadja az igazgatási szünet fő kereteit és felhatalmazza a kormányt, hogy a jövőben rendelettel is elrendelhessen igazgatási szünetet. Két fontos kérdés azonban felmerül – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.