Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az a társaság, amely nem küldi meg időben beszámolóját a céginformációs szolgálatnak, 300 ezres bírságot kap – ez áll a cégeljárási törvény tervezett módosításában.
A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet – egyebek mellett ezt tartalmazza a cégeljárási törvény módosítási tervezete, amely kedden került fel a kormány honlapjára.
A kezdő cégek mulasztási bírsága viszont csak 100 ezer forint, továbbá ennyi a bírság akkor is, ha bármely cég a mulasztást megelőző két üzleti évben szabályszerűen és határidőben nyújtotta be a beszámolóját. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és a mérséklésének nincs helye.
A céginformációs szolgálat úgy értesül a beszámoló beküldésének az elmaradásáról, hogy az állami adóhatóság minden üzleti év végén átadja a céginformációs szolgálat részére azon cégek nevét, cégjegyzékszámát és adószámát, amelyek – a számviteli törvény rendelkezései alapján – a beszámolójuk letétbe helyezésére és közzétételére kötelezettek.
Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek |
|---|
|
Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is. Időpont: 2015. november 3. |
Amennyiben egy cég felszólításra sem küldi be a beszámolóját, akkor a céginformációs szolgálat a cégbíróságnál kezdeményezi a társaság megszüntetését.
A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók ingyenesen megismerhetők bárki számára.
A jelenlegi törvényből kikerül az az előírás, hogy az elektronikus beszámolót a céginformációs szolgálat továbbítja – az érkezést követően haladéktalanul – az állami adóhatóság részére.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
