Civil bírálat a strasbourgi bíró-kiválasztásnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tizenegy civil szervezet szerint nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje. A szervezet az igazságügyi miniszternek pénteken küldött nyílt levelet, amelyet eljuttattak az MTI-hez is.


Emlékeztetnek arra: 2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarországnak 2016 augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három bíró-jelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti (Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja ki majd Sajó utódját.

Szerintük azonban problémás a jelöltek kiválasztásának módja. Felidézik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. „Értékelhető választ” a szervezet nem kapott; sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg – írták.

Kifejtették, hogy az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) szabályzatai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. Vagyis a tagállamokat kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelölt-aspiránsok számára – tették hozzá. Amennyiben a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát, mint megették Szlovákia és Azerbajdzsán esetében – írták. 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Márpedig – folytatták – az igazságügyi tárca annyit közölt velük, hogy „szakértőkkel történt konzultáció alapján” a listát a kormány már benyújtott az ET-nek.

A nyílt levélben a szervezetek arra kérik a minisztert, hogy vonja vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját.

A nyílt levelet az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC), a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC), a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország írta alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos törvényeket módosítottak

A szakértői pálya vonzóbbá tétele a célja az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításának. A törvényt 121 igen, 13 nem szavazattal és 31 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.