Civil bírálat a strasbourgi bíró-kiválasztásnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tizenegy civil szervezet szerint nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje. A szervezet az igazságügyi miniszternek pénteken küldött nyílt levelet, amelyet eljuttattak az MTI-hez is.


Emlékeztetnek arra: 2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarországnak 2016 augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három bíró-jelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti (Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja ki majd Sajó utódját.

Szerintük azonban problémás a jelöltek kiválasztásának módja. Felidézik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. „Értékelhető választ” a szervezet nem kapott; sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg – írták.

Kifejtették, hogy az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) szabályzatai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. Vagyis a tagállamokat kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelölt-aspiránsok számára – tették hozzá. Amennyiben a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát, mint megették Szlovákia és Azerbajdzsán esetében – írták. 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Márpedig – folytatták – az igazságügyi tárca annyit közölt velük, hogy „szakértőkkel történt konzultáció alapján” a listát a kormány már benyújtott az ET-nek.

A nyílt levélben a szervezetek arra kérik a minisztert, hogy vonja vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját.

A nyílt levelet az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC), a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC), a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország írta alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.