Civiltörvény: vitázik az USA és a magyar kormány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem ültek el még a nemrég elfogadott civiltörvény nemzetközi hullámai: az amerikai külügyminisztérium aggódik, a magyar kormány szerint a Soros-szervezetek hazug, dezinformációs kampánya még az amerikai külügyminisztériumot is megtévesztette.
Az Egyesült Államokban a „Soros-szervezetek” soha nem csinálhatnák azt, amit Európában; az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon – közölte a Kormányszóvivői Iroda kedden az MTI-vel.
A Kormányszóvivői Iroda arra reagált, hogy az amerikai külügyminisztérium aggodalmának adott hangot a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében a magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott civil törvény miatt, mondván: „a jogszabály méltánytalan terhet ró a civil szervezetekre, amelyek a korrupció ellen és a polgárjogok érvényre juttatásáért küzdenek”.
Aggodalmának adott hangot az amerikai külügyminisztérium a magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott civil törvény miatt, mondván:””a külföldről támogatott szervezetek olyan színben való feltüntetésével, hogy a magyar társadalom érdekei ellen tevékenykednek, a jogszabály gyengítheti a magyarok azon képességét, hogy szerveződjenek és aggodalmaikat jogszerű és demokratikus módon fejezzék ki”.
A tárca szerint a jogszabály hatályba lépésével Magyarország újabb lépéssel távolodna el azon elkötelezettségétől, hogy tiszteletben tartja azokat az értékeket és elveket, amelyek a NATO és az EU középpontjában állnak.
A Kormányszóvivői Iroda válaszul azt írta: a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kezdettől tart „a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány” a nemzetközi médiában. Úgy fogalmaztak: sajnálattal látják, hogy még az amerikai külügyminisztériumot is „sikerült megtéveszteni”.
Úgy folytatták: ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a FARA-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de „jóval enyhébb” annál. Az Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi támogatású szervezeteknek – olvasható a közleményben.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Hangsúlyozták: az amerikai szabályoknál jóval enyhébb magyar javaslat az egyesülési jogot, illetve a civil szervezetek működését „semmilyen módon nem veszélyezteti”. Jelezték, a törvény egyetlen újdonságot tartalmaz, azt, hogy átláthatóvá kell tenni a szervezetek külföldi támogatását, ahogy az Egyesült Államokban is történik.
Közölték: szeretnék, ha mindenkinek látható lenne, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek „külföldi pénzekből és idegen érdekeknek megfelelően” próbálják befolyásolni a magyar közéletet és a magyar bevándorláspolitikát. A törvény megalkotását „a magyar emberek elsöprő támogatása kíséri”, a nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta elfogadását – írták.
(MTI)
